Mozgalmas korszakra emlékezve
Október 4-én Károlyi Tamás „Társasági élet a dualizmus kori Körmenden” címû elõadásával kezdõdött a Várostörténeti Akadémia õszi elõadássorozata a körmendi Polgármesteri Hivatal nagytermében. A Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium fiatal tanára az idén végzett a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fõiskola magyar-történelem szakán, szakdolgozatát is e témában készítette. Tanulmányait jelenleg a pécsi egyetem magyar kiegészítõ szakán folytatja, de szeretné majd ugyanott a történelem kiegészítõ szakot is elvégezni.

- Mennyire volt nehéz az anyaggyûjtés a szakdolgozathoz?

- Az nehezítette csak egy kicsit a munkámat, hogy a dualizmus kori sajtótermékek általában mikrofilmen lelhetõk fel a helyi könyvtárban, és nem volt mindig elfogadható a minõségük az olvashatóság szempontjából. Viszont találtam olyan évkönyveket, leírásokat és szakkönyveket, amelyek megkönnyítették a felkészülésemet. Nagy mértékben a korabeli újságcikkekre hivatkoztam, és azokból próbáltam színesíteni a szakdolgozatom és az elõadásom anyagát is.

- Melyek a fõ jellemzõi az akkori körmendi társasági életnek?

- Körmendet akkoriban fokozta le egy törvény a mezõvárosi rangjáról nagyközséggé, viszont ez nem jelentett semmiféle visszalépést a társasági életben. Mindenféle társadalmi réteg kivette a részét a társasági élet szervezésébõl. Leginkább a módosabb elit, illetve a polgárság szervezte a különbözõ bálokat, mulatságokat, összejöveteleket. A szervezésben a vezetõ szerep azé a körülbelül 30 egyesületé és társas köré volt, ami ekkor mûködött itt. A fõ események a jótékony céllal rendezett bálok voltak, amelyekre a település környékérõl és nagyobb városokból is érkeztek vendégek. Voltak különféle ismertetõ, helytörténeti elõadások is, melyek a község népének szellemi gyarapodását szolgálták. Az alkalmi rendezvények az ünnepekhez – karácsony, farsang -, vagy nagyobb munkaalkalmakhoz – aratás, szüret – kapcsolódtak. Természetesen a színjátszás is megjelent, ami Körmenden már akkor népszerû volt. Fõként helyi szerzõk darabjait mutatták be, aztán a XX. század elsõ felében indult a filmszínház, ami szintén kellemes kikapcsolódást jelentett.

- Milyen jellegû volt többségében ez a harminc társaság?

- Többségében különbözõ céllal mûködõ egyletek alakultak meg. A legjelentõsebbek a társaskörök voltak. A körmendi Kaszinót tudom kiemelni, mert meghatározó szerepet játszott a társasági élet szervezésében. A tagjai között a helyi kispolgárságtól kezdve a nagyobb befolyású elit réteg képviselõiig mindenki megtalálható volt. Mûködtek segélyezõ, közhasznú egyesületek is, céljaik között szintén a jótékonykodás és az ehhez kapcsolódó rendezvények tartása, és a község szellemi életének fellendítése szerepelt. Meg kell említeni még a sport és a szakmai egyesületeket is, hiszen az õ rendezvényeik is érdekes színfoltot jelentettek az akkori társasági életben.

- Mi lett az egyesületekkel a dualizmus kora után?

- Általában folytatták munkájukat, és csak a két világháború közötti idõszak vetette kicsit vissza a mûködésüket. A háború és az ínséges idõszak miatt nem mindegyik tudta a társasági életben betöltött szerepét tovább folytatni, de zömükben megpróbáltak a lakosság mindennapi életébe egy kis színt, változatosságot vinni.

CsT
Rábavidék