Riport Bebes István polgármester-jelölttel.

fideszkormend | 2002. szeptember 07 17:21:42 | választás 2002 |
Körmendért keményen kell dolgozni
Bebes István polgármester-jelölt a programjáról, a város kitörési pontjairól

Kattintson a képere ! - Miért döntött úgy, hogy ringbe száll a polgármesteri székért?

- Az egyetem elvégzése után, 1980-ban hívtak Körmendre játszani. Dr. Faragó Gábor, Patonay Imre, Szekeres Jenő kerestek meg. Amikor ide jöttem, Körmend pezsgő város volt. A nyolcvanas évek végétől ez a fejlődés megtorpant. A kilencvenes évek változásaival aztán számos további negatív hatás érte a várost, vezetése pedig nem átgondolt stratégia szerint dolgozott, hanem ad hoc döntéseket hozott. 1994-ben már megkerestek, hogy vállaljam a polgármester-választáson a megmérettetést, de akkor nem foglalkoztatott a gondolat. 1998-ban azzal a szándékkal indultam a választáson, hogy a város egyre nyilvánvalóbb hanyatlását megállítsam. 1998-ban másképp döntöttek a választók, akik közül, szerintem, most már sokan látják, hogy rosszul választottak. A polgármester sikere nem azon múlik, hogy kormánypárti, vagy ellenzéki oldalon politizál, hanem hogy mit tesz a városért. Az elődeim az elmúlt évtizedek akut problémáit konzerválták, s nem volt hosszú távú elképzelésük a városfejlesztésről, és arról sem, merrefele "törhet ki" a város. Nem tudtak élni azzal a lehetőséggel sem, hogy én kormánypárti képviselőként segíthettem volna az elképzeléseket. Számos pályázati lehetőséggel nem éltünk. Néhány beruházáshoz sikerült pénzt szereznünk, ám például Szentgotthárd négyszer olyan jól használta ki a lehetőségeit. Mindez végképp megérlelte bennem az elhatározást: változtatni kell a várospolitikán. Nem múlt el úgy nap, hogy ne jött volna oda hozzám egy-egy körmendi panaszkodni a gondokról. Sokan bíztattak arra, hogy vállaljam a küzdelmet a polgármesteri székért. Érzem magamban az ehhez szükséges erőt, tapasztalatot, és az évek alatt megszerzett tudást is. Jellemző rám, hogy folyamatosan képzem magam: szakmai téren és a társadalmi életben is igyekszem tájékozott, felkészült lenni. Ha nyerek a választásokon, ugyanezt megkövetelem a munkatársaimtól. Nem ígérhetek mást, mint verítéket: keményen kell dolgoznunk Körmendért, a körmendiekért, mert hatalmas lemaradásaink vannak.

- Mire gondol?

- A városnak vissza kell nyerni központi szerepét a térségben, majd élnünk kell az adottságainkkal. Ha ma megérkezünk Körmendre egy 70-80 évvel ezelőtti fotóval a kezünkben, szinte ugyanazt látjuk a képen, mint manapság. A bérlakásokon kívül szinte nem épült új ház, a 8-as főút ma is kettészeli a várost, lehangoló látványt nyújt a főtér, elvadult a várkert, elhanyagolt a Rába-part, a Batthyány-kastély pusztul. Ezek a gondok minden egyes választási programban megoldandó feladatként szerepeltek, mégsem történt semmi. Mindenki a zászlajára tűzte a nagy feladatokat, aztán 'ott' felejtették őket, elmaradt az érdemi cselekvés.

- Ön hogyan állna neki? Hol kezdené a munkát?

- Három kiemelt célt jelölök meg, amely minden körmendit foglalkoztat. Az egyik a Rába-part rendbe tétele. Tradíció, hogy a körmendiek a Rába-parton töltik a szabadidejüket, itt rendezik a jó hangulatú ünnepségeket, baráti összejöveteleket, spontán sportesemények színhelye. Teszik mindezt balkáni állapotok között: gazban, szemétben, nélkülözve az ivóvizet, a padokat. Nem túl jelentős befektetéssel kényelmesebbé, biztonságosabbá lehetne tenni az életet a Rába-parton: kenus kikötő építésével, kiszolgáló létesítményekkel, vizesblokkal, padokkal, asztalokkal, szalonnasütővel, a sportolási lehetőségek bővítésével, tereprendezéssel. Minderről ki kell kérni a városlakók véleményét: a Rába-part istenadta kincsük, alakítsunk olyanná, hogy a polgárok örömüket leljék benne.
A másik fontos tennivaló a városkép javítása, elsősorban a főtér átalakításával. Hosszú vitát lehet folytatni arról, miként oldjuk ezt meg, ehhez szakértők, a városszépítők, a civil szervezetek és az itt élők véleményére van szükség. Az ötletek, elgondolások alapján hosszú távú koncepciót kell alkotni, amelynek nyomán európai jelleget ölthet a főtér. Természetesen négy év alatt nem lehet teljesen arculatot váltani, de a burkolat átépítését, a foghíj munkálatait már jövőre el lehet kezdeni. A főtér átalakítása mellett korszerűsíteni kell a város forgalmát, funkciót találni a Korona belső udvarának, a Bástya utcának és az ottani foghíjnak.
A harmadik nagy feladat a várkert hasznosítása. A kastélypark akkor indult igazán hanyatlásnak, amikor felajánlották a városnak, de nem fogadta el. Mivel a város része, voltaképpen csak mi körmendiek lehetnénk az igazi gazdái. Erről mielőbb határozni kell, s tudom, hogy a rendbetételéhez, fenntartásához milyen forrásokból lehetne pénzt szerezni. Az őrségi Nemzeti Park szakmai irányításával, a szakminisztérium támogatásával azon kell dolgoznia az új városvezetésnek, hogy visszaadja a körmendieknek a kedvenc parkjukat. A kastélykert most szomorú látványt nyújt: kidőlt a kerítés, felverte a gaz, felújításra várnak a sétautak. Remek hely lenne ez arra, hogy aki nem szereti annyira a Rába-partot, az néhány kellemes órát eltöltsön a zöldben. Miután kulturált körülményeket teremtettünk a parkban, ki kell alakítani a nyitva tartási rendjét, éjjel pedig őrizzék parkőrök.
Mindez nem elég ahhoz, hogy a körmendieknek élhető várost biztosítsunk. Az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy a 8-as főútnak mihamarabb el kell kerülnie a várost, ezzel párhuzamosan viszont vonzóvá tenni a turisták számára Körmendet - ebben segíthetnek a korábban említett fejlesztések is. Emellett folyamatosan programokat, színvonalas szolgáltatásokat nyújtani az erre utazóknak, hogy ne kerüljék ki Körmendet.

- Mindez az úgynevezett belső várospolitika. Mit tenne azért, hogy Körmend nyitottabb legyen a külvilág felé?

- A meglévő külkapcsolatokat, Fürstenfelddel és Hainevesivel, valamint az új testvérvárosokkal Kranenburggal, Ubbergennel Groosbeekkel erősíteni kell. Fürstenfelddel szorosabbra kellene fűzni a kötődést: sokat tehetnének értünk az uniós csatlakozás előtt. További kapcsolatokat emberléptékkel kell kiépíteni: annak nincs értelme, hogy túl távoli városokkal vegyük fel a kapcsolatot. A partnerség nem lehet önös célú, a városnak nem "utazó követekre" van szüksége. A testvértelepülésekkel közösen uniós programokban kell részt vennünk, s igénybe vennünk a kapcsolataikat a gazdasági fejlődéshez, idegenforgalmi tapasztalataikat pedig a turizmus fejlesztéséhez. El kell vinnünk Körmend hírét, tradicionális értékeit Európa városaiba. Úgy érzem, ez terület az erősségem. A parlamenti uniós bizottságon keresztül jó lehetőségek állnak előttem, amelyeket a város hasznára lehet fordítani.

- Ha már turizmus, mint kitörési pont: milyen egyéb lehetőséget lát még?

- A termálfürdő elképzelés nem rossz, de elkéstünk vele. A környéken számos település épített erre, Körmendnek nincs esélye ezen a területen. Itt van viszont ez a gyönyörű kastély és a romantikus Rába-part. A Rába a szelídturizmust (bakancsos, kerékpáros turizmus) vonzza, s mivel a folyón még nincsenek kiépített fogadóállomások, ebben elsők lehetnénk. A kastélyról csak távlati terveink lehetnek: ha lesz hozzá befektető, el kell dönteni, rehabilitációs kórházként, kulturális centrumként, vagy szállodaként működjön. Ez azonban nem csak rajtunk múlik, inkább az adottságainkra, így a Rábában rejlő lehetőségekre kell koncentrálnunk.
Körmend földrajzi fekvése rendkívül kedvező: fő közlekedési útvonalak találkozásánál, vasúti csomópontban fekszik. Ez logisztikai centrum létrehozását veti fel. Ennek egyik alapfeltétele, hogy csatlakozzunk a szlovén vasúthoz. Meg kell teremteni a feltételeit az ipari parknak. A nagy iparvándorlásban már nem hiszek, multinacionális cégek valószínűleg nem telepednek Körmendre. Nincs is a városban akkora munkanélküliség, ami ezt indokolná. Azokat a munkavállalókat azonban, akik most Szombathelyre, Szentgotthárdra, Zalaegerszegre járnak dolgozni, vissza kell hozni a városba. Erre a célra a 40-50 fős kis termelőüzemek alkalmasak. Fel kell venni a kapcsolatot a cégvezetőkkel, s a piaci igények alapján indítani képzéseket az oktatási intézményekben.
Tárgyalásokat kezdenék a helyi kisvállalkozókkal, felmérni, milyen igényeik vannak, hogyan vélekednek például a város biztonságáról, a parkolási helyzetről, vagy az infrastruktúráról. Nem tudjuk tovább építeni a szennyvízcsatorna-hálózatot, ezért a szennyvíztisztító felújítását be kell fejezni, és meg kell hozzá szerezni a vízjogi engedélyt. Egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatomnak tartom, hogy ezt a problémát mielőbb megoldjam. Körmend útjai katasztrofális helyzetben vannak. Tervet kell készíteni arról, hogy milyen ütemben, melyik utakat újítjuk fel. Ezzel kapcsolatban érkezett az utóbbi időben a legtöbb panasz, de eddig süket fülekre talált.

- Kommunikációs hibákra gondol?

- Az egyik ok ez, hiszen eddig úgy működött az önkormányzat, hogy nem igazán vette figyelembe az itt élők véleményét, elszakadt azoktól, akiket képviselt. Nagyon fontosnak tartom, hogy élhetővé tegyük ezt a várost. Ehhez szemléletváltásra van szükség és a polgármesteri hivatal átalakítására. Külön kell választani a hatósági feladatokat és a városműködtetést. A hivatalnak mindenekelőtt a városi ügyekkel kell foglalkoznia, képtelenség, ha a körzeti hatósági feladatokat is ugyanaz az iroda, vagy munkatárs látja el. A hivatal legyen ügyfélbarát: ha egy körmendi betér oda, legyen biztos abban, hogy elintézik az ügyét. Lehetőséget kell adni a fiatal szakembereknek, akik ezt az ügyfélszolgálatot új szellemiséggel, hozzáállással látják el. A többi iroda foglalkozzon a városirányítással. Be kell kapcsolni a városlakókat az önkormányzat kommunikációs rendszerébe, például az Internet segítségével. A városi honlapon legyen lehetősége a körmendinek levelezni a hivatali munkatársakkal, tanácsot, információt kérni az ügyintézőktől, akár az egyszerűbb ügyeket rögtön elintézni digitális úton. A rendszerhez kapcsolódhatnának az önkormányzat más szervezetei, saját vállalkozásai.
Mielőbb létre kell hozni egy pályázatfigyelő rendszert, felkészült munkatársakkal naprakésznek kell lennünk a lehetőségekből és rögtön élni velük. Ezt kis befektetéssel meg lehet valósítani, s rengeteg hasznot hoz a városnak.

- Szinte minden rétegről szólt már, a fiatalokat és a civileket kivéve?

- Pedig éppen ők azok, akikről mindig beszélünk, de eddig nem igazán tettünk értük valamit. Egy felmérés szerint a körmendi fiatalok elvágyódnak a városból, nem látnak itt perspektívát. Szeretnék beszélni velük erről, s közösen kialakítani egy koncepciót, amely biztosítja számukra a biztos jövőt Körmenden. A civil szervezetek egyre meghatározóbbak a város életében. Az önkormányzatnak különösen oda kell figyelnie rájuk, hiszen sok ember gondolatát közvetítik, s segíthetik a város munkáját, bizonyos feladatok átvállalásával. Ilyen lehet például szociális területen mentálhigiénés klub, vagy alkoholellenes klub működtetése. Kérhetnénk a civilek segítségét a Rába-part és várkert rendbetételéhez is. Biztos vagyok abban, hogy örömmel tennék, hiszen elhivatott, segítőkész emberek, az önkormányzat pedig anyagilag támogathatná erőfeszítéseiket.

- A polgármesteri programja erősnek és konkrétnak hat. Azonban politikáról van szó: ellenfelei még mindig emlegetik azt a bizonyos mentelmi ügyet...

- Ez egy gazdasági eseményből adódóan látott napvilágot: az országgyűlés egy feljelentés alapján döntött erről. Az egész nem kapott volna politikai színezetet, ha abban a ciklusban nem ellenzéki párt a Fidesz. Az történt, hogy árut vásároltam, amelyet Magyarországon értékesítettem, a feljelentő viszont azt állította: Franciaországba adtam el. A valóság az, hogy egy magyar cégnek értékesítettem, francia vállalkozókkal soha nem volt üzleti kapcsolatom. Az akkori parlament egyetlen szakértője amellett szavazott, hogy ne függessze fel az országgyűlés a mentelmi jogomat. Többször kértem a parlamenttől a mentelmi jogom felfüggesztését, ám ennek ellenére nem adtak ki. Külön kérelemmel próbáltam megváltoztatni ezt a döntést, de nem volt rá lehetőség. Az ügy lezárult, nekem tiszta a lelkiismeretem. Ha nem tudtam volna komoly érvekkel alátámasztani az ártatlanságomat, akkor nyilván az országgyűlési választásokon sem támogat a párt. Ez az eset tanulsággal szolgált a számomra: ha nyerek a polgármester-választáson, a város első embereként rendkívül vigyázok az üzleti dolgaimra. További tanulság, hogy miként bánhatnak az emberrel a politikai ellenfelei: soha, semmilyen formában nem kerültem összeütközésbe a törvénnyel, nem találtak kivetnivalót a családi és magánéletemben, hát kreáltak egy gazdasági ügyet, amivel megpróbáltak lejáratni. Nem sikerült.

- A kosárlabda-csapat élén végzett munkáját is érte kritika.

- Minden barátom figyelmeztetése ellenére vállaltam el a klubelnöki posztot, mert úgy éreztem, szüksége van rám a csapatnak, tudok értük tenni. Azt hiszem, az említett öt év volt a körmendi klub legszebb időszaka: a bajnoki cím, kupagyőzelmek, nemzetközi sikerek mellett azonban túlvállalta magát a csapat. Több dologról le kellett volna mondania a klubnak az anyagi helyzete miatt. Én egy fillért sem vettem fel a munkámért, s a pénzügyekhez sem volt semmi közöm. Rosszul döntöttem: a sikerek csúcsán kellett volna abbahagynom, de úgy éreztem, hogy ez tovább fokozható, még nagyobb dicsőséget érhetünk el. Nem vettem tudomásul a korlátainkat, a sok ígéretből pedig nem lett semmi. Egy sikertelen év után olyan helyzetbe került a csapat, amelyből nehéz volt kilábalni. Ezért azonban semmilyen téren nem érzem magam felelősnek. Körülbelül akkora hiánnyal vettem át a klubot 1995-ben, mint amekkorával átadtam 1999-ben. Voltak pozitív eredményeink, de kellett egy új vezető, aki friss lendülettel, elszántsággal vitte tovább az ügyeket. Sajnálatos, hogy a csapat megsínylette a politikai szereplésemet, s az ellenem irányuló támadások őket is érintették: kevesebb támogatást kaptak az önkormányzattól. Inkorrekt egy csapatot büntetni a vezetője miatt. Nem váltam el haraggal a csapattól, ma is jó a kapcsolatunk, igyekszem segíteni őket. Polgármesterként is az a célom jelenlegi mértékben, de a város erejét meg nem haladó módon támogassuk a csapatot, hiszen ez Körmendnek olyan értéke, amire vigyázni kell. Szívem szerint egy új sportcsarnok építésében gondolkodnék, ám ez a jelenlegi helyzetben túl nagy terhet jelentene a városnak, így inkább a meglévő létesítmény felújítására és bővítésére kell megtalálni a megfelelő forrásokat.

- Néhányan attól tartanak, ha országgyűlési képviselőként lesz polgármester, nem ideje a város ügyeivel foglalkozni.

- Az előző ciklusban több feladatot láttam el a parlamentben: a mezőgazdasági bizottság elnöke és az Európai Integrációs Bizottság tagja voltam. Most "csak" az integrációs bizottságban dolgozom. Szándékosan vállaltam kevesebb feladatot, ez a bizottság ritkábban ülésezik, kevesebb kötöttséggel jár. Emellett a jelenlegi házszabály szerint hetente egyszer ülésezik a parlament. Ez azt jelenti, hogy hetente egy-két napot kell Budapesten töltenem. Távollétemben a polgármesteri hivatal vezetője, vagyis a jegyző, illetve az alpolgármester végezné el a teendőket. Erre számos példa van az országban és a megyében is. Ez nem jelenti azt, hogy a városvezetői feladatokat másra hagynám, de ha úgy adódik, akkor is áll valaki a város élén, aki döntéseket hozhat a polgármester helyett.

- Ez azt jelenti, hogy több időt tölt majd Körmenden? Egyesek szerint ugyanis Ön más elfoglaltságai miatt nem vesz részt a város mindennapi életében, a körmendiek nem érzik a magukénak?

- Érdekes felvetés, mert talán az egyetlen képviselő vagyok, akinek nincs bérelt lakása Budapesten. Úgy alakítom a napirendemet, hogy utazom, és ha végeztem, jövök vissza a lehető leghamarabb, ha ez nem megy, egy-egy éjszakát szállodában töltök. Ezen nem is kívánok változtatni. Itt élek Körmenden: láthatnak az emberek a boltban, az utcán, a hivatalban. Aki keres, biztosan megtalál. Nem akarok semmilyen formában Budapesthez kötődni, nekem Körmend az otthonom.


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.