Felsőberki Falunap
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves felsőberkiek!

Engedjék meg, hogy immár hagyományossá váló III. falunapon köszönt­sem mindenek előtt a városrész lakóit; fiatalokat, időseket, polgárokat.Köszöntöm azokat a faluból elszármazott, hajdan itt élő­ket, akik immár évről-évre visszatérnek a Felsőberki falunapra, hogy közösen ünnepeljenek, emlékezzenek az itt töltött időre.Mindenképpen gratulálnom kell Csák Tamásnak és társainak, akik remek két napos programot szerveztek, azt hiszem különösen emlékezetes marad a 14 csapat résztvevőjének az éjszakai Bagoly-túra és az azt követő megérdemelt nyúlpörkölt. Bizonyára hideg téli estéken sokszor fog­ják felidézni a tegnapi forró nyári kalandos estét. A mai lábtenisz verseny, labdarúgó és kosárlabda mérkőzések résztvevői az esti közös vacso­rán pihenhetik ki a sportolás fáradalmait.
És itt a hangsúly a közös ki­fejezésen van, közösen: felsőberkiek, horvátnádaljaiak, körmendiek. E közös ünneplések mutatják, hogy a szomszédok nemcsak egymás mellett él­nek, hanem közösséget hoznak létre, együtt dolgoznak a hétköznapokon és együtt ünnepelnek. A mai falunapon az együvétartozás mellett kifejeződik a táj, a vidék, a falu és nem utolsósorban a föld szeretete, az em­ber kötődése az anyaföldhöz, ugyanúgy megannyi szállal, ahogy a fák kötőd­nek gyökereikkel a talajba.1894-ben Dr. Borovszky Samu a "Vas Vármegye" című monográfiában a következőket írta: "Felső-Berkifalu, 43 házzal és 292 magyar lakossal. Vallásuk római katolikus. Postája és távírója Körmend. Földesurai a Batthy­ány herczegek voltak."
Egy kicsit később 1939-ben megjelent "Dunántúli Vármegyék" című kiadvány­ban Szeghalmi Gyula azt írja: "Felsőberkifalu. Kisközség a körmendi­-németújvári járásban. Területe 473 katasztrális hold. Lakosainak száma 317, kik magyarok és római katolikus vallásúak.Lakóházainak száma 62.Iskolái: 1 római katolikus elemi népiskola és továbbképző." 33. éve csatolták Felsőberkit Körmendhez. Felmerül a kérdés: Felsőberki falu vagy városrész? Az itt látottak a magyar falvak jellemző hangu­latát idézik, azt a harmóniát, amit csak a falusi ember ismer, aki még nem szakadt el a természettől. Együtt kel és nyugszik a Nappal, benne él a természet megújuló rendjében. Molnár V. József írja az itt megismert szokásokról: "Felsőberkifaluban a - szentüttet - először a méhekhez vitték, keresztet vetettek vele a kasokra." A régi szokások talán ma is élnek a tiszta utcákon, virágos házak szobáiban. De reméljük, hogy Kör­mend városrészeként is jól érzik itt magukat. Az elmúlt években megújultak részben az utakra csapadékelvetető rendszer. Új buszváró, játszópark, kosárlabdapálya épült és nemsokára ideérnek a körmendi kábeltévé vezetékei is. Természetesen teendő van még bőven. Jó lenne, ha a megyei kincstár és a Rába Helytörténeti Múzeum tárgyalása felgyorsulna és az itteni múzeumi raktár beköltözhetne a várkastélyba, felszabadítva a Művelodési Ház helyiségét a helyi kulturális élet színterének.Hölgyeim és Uraim, kívánom önöknek. hogy kétnapos falunap zárásaként, ma este együtt ünnepeljenek felsőberkiek, horvátnádaljaiak, körmendiek és az elkövetkezőkben a közös jövőnket együtt építsük mindannyiunk gyara­podására.

Szabó Ferenc

Megjelent:
Körmendi Figyelő
X. évfoylam 4. szám
Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely