Bakóczai: egyre jobban élhető város a cél

Konszenzusra kell törekedni

A körmendi önkormányzat képviselőit kérjük nyáron kezdődött sorozatunkban arra, hogy értékeljék a testület négy éves működését. Bakóczai-Ihrig Gusztáv a rendszerváltás óta önkormányzati képviselő, legutóbbi ciklusban a Szabad Demokraták Szövetsége listáján került a testületbe. Az elmúlt években a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökeként tevékenykedett. Megkérdeztük: egy listán bekerült képviselő mennyire tudja a város érdekit a pártja érdekei elé helyezni?
- Olvastam az egyik képviselőtársam nyilatkozatát, hogy egy listás képviselőnél nehezen lehet tudni, valójában kinek a képviseletét látja el. Én úgy gondolom, hogy tizenkét évvel a rendszerváltozás után ezt megkérdőjelezni egy kicsit érdekes és furcsa dolog, hiszen egy olyan képviselő, aki körzete lakóinak az érdekeit képviseli, mindig ellentétbe kerül egy másik körzet képviselőjével. Ez azért van így, mert különbözők az érdekek, a város egyes területein. Ehhez kell egy integráló személy , aki ezt összefogja, és ezt szerintem egy listás képviselő jól el tudja végezni. Mindig arra törekedtem, hogy egészében szemléljem a dolgokat, ennek alapján alakítottam ki a véleményemet, és hoztam meg döntéseimet.

- Körmenden kis párt az SZDSZ, a jobboldal sokat erősödött az elmúlt négy évben. Többen ott vannak már azok közül, akik 8-9 év még liberálisnak vallották magukat.

- Igen, néhányan közülünk most már a másik oldalon vannak, és teljesen más irányba mennek. Ami a kis párt jelzőt illeti, a tavaszi országgyűlési választások bebizonyították, hogy a lakosság egy része liberális gondolkodású. Szerintem Körmenden is 5,5 százalék körüli a támogatottságunk.

- Önt mi tartja még mindig az SZDSZ-ben?

- A rendszerváltozás előtt nem voltam párttag, azóta mindig az SZDSZ nézeteit vallom magaménak. Ez a párt nem tesz különbséget ember és ember között semmilyen tekintetben sem, legyen bár szó fajról, nemről vagy vallásról.

- A városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökeként mit tart eredménynek, illetve milyen megoldatlan problémák várnak a következő testületre?

- Tudomásul kell venni, hogy Körmendnek túl nagy az intézményhálózata. Ez a tény a fejlesztéseket és a fejlődést eléggé behatárolja. Ugyancsak a képviselőtársaim interjúiból látom, hogy elfelejtik, miképp szavaztak bizonyos ügyekben, és olyan dolgokat vetnek fel, amikkel kapcsolatban a mostani véleményükkel teljesen ellentétesen döntöttek. Ilyen például a főtér és a sétálóutca ügye, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogyan néz ki a város központja. Műkövezéssel is sokkal kulturáltabb körülményeket lehetne teremteni a mostaninál, de sajnos még az első testület - ebbe beleértve önmagamat is - eladta egy befektetni szándékozónak a volt bútorbolt területét. Azóta sem történt ott semmi, sőt, a mostani testület a bizottság javaslatával ellentétesen meghosszabbította a beépítés határidejét. Amíg nem valósulnak meg az elképzelések, semmi érdemlegeset nem lehet tenni, mivel egy rendbe tett utcát kellene ismét feltúrni, hogy majd kezdődhessen újra a beruházás.

- Meddig kapott határidőt ez a bizonyos vállalkozó?

- Igen, 2004. február 25-éig. De természetesen vannak olyan tervek is, melyek megvalósításában történt elmozdulás. Ilyen például a már az első testület által szorgalmazott ipari park, hiszen megvásároltuk azt területet, ahová a megfelelő infrastruktúra kialakítása után ide lehet csalogatni a gyárakat és vállalatokat.

- Indul a következő helyhatósági választásokon?

- Igen indulok, mert kérték, hogy még egy négyéves ciklust vállaljak el. Remélem, hogy egy olyan testület áll össze, amelynek tagjaival az ember szívesen működik együtt.

- Melyik polgármester-jelöltet támogatja az SZDSZ?

- Dr. Stipkovits Ferencet, a Magyar Szocialista Párt jelöltjét. Értékeltük az országgyűlési választások eredményét, és azután döntöttünk úgy hogy nem indítunk saját jelöltet.

- Önt menyire bosszantotta a két oldal rivalizálása a testületi üléseken?

- Erre főként a személyi ügyekben volt példa, de kétségtelen, hogy ez az egymásnak feszülés nem tett jót a városnak. A következő négy évnek nem erről kell szólni, konszenzusra van szükség, hogy elindulhasson egy olyan fejlődés, ami a lakosság számára elfogadhatóbb életkörülményeket biztosít.

- Lát esélyt arra, hogy itt bármiféle pozitív elmozdulás bekövetkezzen?

- Pénz is van, fejlesztési lehetőségek, programok is vannak, csak ezeket végre kellene hajtani. Jelenleg a gázközművagyon privatizációjából 480 milliója van a városnak: ezt kellene olyan hasznos dolgok továbbvitelére fordítani, melyek első lépései már megtörténtek. Ilyen például egy biomassza fűtőmű, amelynek a nemzetközi tenderei már napvilágot láttak, és a hazai tenderek most lesznek kiírva. Ez egy 500 millió forintos pályázat , és ezáltal egy új fűtőművet kap a város, amelyik a jelenlegi energiamennyiség 50 százalékát ki tudja váltani. A város intézményeit csatlakoztatva gazdaságosabbá lehet tenni őket, mivel kevesebbek lesznek a működési kiadásaik. Egy címzett pályázata is van a testületnek, ami 1,5 milliárd forintról szól, és a kórház teljes rekonstrukcióját jelentheti. Sok olyan kisebb pályázat is elbírálásra vár még, amely egyes területekre próbál pénzt szerezni . Például ilyen a Hunyadi úti családi házas rész közművesítettségének kialakítása. Ha pályázataink sikeresek lesznek, előbbre tudunk jutni, és jobban élhető városunk lesz.

Csihar Tamás
Rábavidék
XIII. évfolyam 14. szám