Levegõnek nézték a polgárokat
A közelmúltban lakógyûlést tartottak Körmenden a Bartók ltp. 14. számú épületében. A hûvös lépcsõházban pillanatok alatt felfûtött lett a hangulat, s a lakók egymás után sorolták jogosnak tûnõ sérel­meiket. Valamennyien ismét szóltak azokról a gondokról, melyeket elõzõ számunkban már leírtunk. Az élelmiszeráruház szomszédságá­ban nagy a zaj, a füst, s megváltozott életkörülményeikért senki sem vállalja a felelõsséget. Mint mondták, õk egy nyugodt, csendes kör­nyezetben, zöldövezetben vásároltak lakást, mindez már a múlté.

Többen felháborodtak Bebes István polgármester által az egyik helyi médiában elmondot­takon, melynek számukra az az üzenete, hogy az õ nyugalmuk árán a Plus áruház letelepedésé­bõl származó 92 millió forintból alapozták meg a városban kiala­kított ipari területet. Kifogásol­ták, hogy a város vezetõi elhárítják a felelõsséget, úgy viselked­nek, mintha nekik semmi közük sem lenne ehhez a rossz döntés­hez. Nehezen viselik, hogy né­hány képviselõ és önkormányza­ti szakember cinikusan és fölényesen kezeli a lakók panaszait.
Az összejövetelen megjelent Nagy Gábor, a választási körzet önkormányzati képviselõje is, aki javasolta, hogy valamennyi lakó írja alá azt a dokumentumot, ame­lyet elküldenek a beruházó PTC Plus Kft-nek, és ebben a cég költ­ségére független ingatlanforgalmi szakértõt kérnek, aki felméri és megállapítja a lakók jogos igé­nyét, amit az építkezés alatt, illet­ve a beruházás miatt elszenved­tek. A képviselõ szerint az okozott károkért a beruházó a felelõs.
A PTC Plus Kft. igazgatója, Pistrui László a lakók panaszára reagálva elmondta: elképzelhe­tõ, hogy valamikor készültek úgynevezett látványtervek, me­lyek más módon és formában tüntették fel a tervezett beruhá­zást. Õk azonban nem KRESZ­ parkot, hanem cirka egy hektá­ros kereskedelmi-gazdasági te­rületté nyilvánított ingatlant vá­sároltak, amelyet meghívásos pályázaton nyertek el. Az igaz­gató elmondta, már évek óta kapcsolatban álltak a város ön­kormányzatával, míg végül megvalósulhatott ez a beruhá­zás. Meggyõzõdése, hogy az építkezés során maradéktalanul figyelembe vették és betartották
a terveket, a mûszaki, valamint a szakhatósági elõírásokat. Véle­ménye szerint a körmendi ön­kormányzat is jó üzletet kötött.
Az ominózus épület lakói kö­zül Seregi György azonban to­vábbra is úgy látja, hogy a beru­házó mellett az önkormányzat is felelõs azért, hogy a közelben lakók ilyen helyzetbe kerültek, mert részükrõl is történtek mu­lasztások:
- A közeli lakások ugyanis az építési törvényben megfogalma­zottak szerint: „közvetlenül szomszédosak az érintett ingat­lannal, közös határvonalúak (te­lekhatárúak)", még akkor is, ha történetesen egy gyalogjárda hú­zódik a két épület közötti, mint­egy hat méteres szakaszon. Ez pedig azt jelenti, hogy az építési engedély kiadása elõtt „gondos­kodni kell az érdekelt állampol­gárok megfelelõ tájékoztatásá­ról" - mondja a törvény. Ez a tá­jékoztatás pedig elmaradt. To­vábbra is kifogásolom, hogy az áruház nem úgy épült meg, mint ahogy a pályázat elbírálásakor azt a döntéshozók láthatták. Az építkezés során pedig egyetlen fát sem szabadott volna kivágni, hogy más környezetromboló mellékhatást ne is említsek.
Egyetértek Nagy Gábor kezde­ményezésével, de nem hagyom, hogy az önkormányzat által el­követett hiányosságokat a szõ­nyeg alá söpörjék - mondta a felháborodott lakó.

vilics
Rábavidék
XVI. évfolyam 2. szám