400 év elé

droszler | 2005. február 26 15:35:32 | Batthyány Év - 2005 |
Folytatódott a Várostörténeti Akadémia
„Hogyan lett a Batthyányak birtoka Körmend? – A 400 éves évforduló elé” címmel tartott elõadást Vizi László nyugalmazott könyvtárigazgató a Várostörténeti Akadémia idei második rendezvényeként a Polármesteri Hivatal nagytermében. A február 7-i elõadáson egy szerteágazó és bonyolult történetrõl hallhattak az érdeklõdõk.
Az elõadás elején Vizi László arról beszélt, a XVI. század közepén Körmend az Erdõdy család birtoka volt. Erdõdy II. Péter (1547-tõl horvátországi bán) 1554-ben adta lányának, Annának. Erdõdy Anna gyermektelenül halt meg, második férje gróf Illésházy István volt. Az asszony halálát követõen Erdõdy II. Péter felesége, Alapy Borbála és fiai úgy érezték, hogy itt az alkalom Körmend megszerzésére. E törekvés ellen Illésházy jogi úton erélyesen és eredményesen lépett fel. Nádasdy Ferenc – kortársai a Fekete Bégnek is nevezték -, Vas vármegye fõispánja adta vissza a grófnak. A várost aztán 1595-ben adta el a kaszaházi Joó Jánosnak 21 ezer forintért. Kettejük között a felszínes ismertségnél személyesebb kapcsolat lehetett leveleik tanúsága szerint. Egy felségsértési perben kerültek szembe egymással, a fej- és jószágvesztés elõl Illésházy Lengyelországba menekült. Késõbb Joó is felségsértési perbe keveredett, Bécsben fejezték le 1603-ban. Az Udvari Kamara Körmendet a bécsi császári udvar adósságainak törlesztése fejében 45 ezer forint értékben Henckel I. Lázárnak, a császári udvar legnagyobb hitelezõjének és hadiszállítójának adta.
Többen is meg akarták venni a várost, végül Batthyány II. Ferenc, a dunántúli hadak fõkapitánya szerezte meg tõle 45 ezer tallérért (1 tallér = 1,1-1,2 Ft). Az új tulajdonosnak 1605. február 12-én adták át Körmend várát a várossal és a hozzá tartozó uradalommal együtt. Kezdetben nem volt zavartalan Batthyány és a város közötti kapcsolat, amit a vallási villongások is nehezítettek a reformáció és az ellenreformáció korában. A korlátlan feudális hatalom érvényesítésével is ütköztek a körmendiek, a földesúr iránti engedetlenséget könyörtelenül elnyomta, a bebörtönzöttek ellen 1610-ben hozott ítélet. Batthyány II. Ferenc megszüntette a város önkormányzatát, a szabad bíró választást, semmissé tette a városalapító IV. Béla királytól kapott szinte minden kiváltságot.
- Tehát így, ezekkel a tényekkel teljes Körmend város történetének ez a korszaka – fejezte be elõadást Vizi László.

cst
Körmendi Híradó


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.