A legtöbben egész évben arra várnak és spórolnak, hogy elérkezzen a nyaralás. Legyen az belföldi üdülés, külföldi utazás vagy otthoni semmittevés, a szabadság kezdetéig úgy számolják vissza a napokat, mint a kisiskolások. Amikor pedig elérkezik a nagy nap, végletesen vetik bele magukat az élvezetekbe: vagy halmozzák az élményeket, bulikat, ételeket és italokat, vagy az édes és önfeledt semmittevésnek adják át magukat. De jót tesznek-e ezzel a szervezetüknek?

Az egészség alapja, hogy a fáradtságot megfelelõ pihenéssel kell ellensúlyozni. Az egész éves hajtás elsõsorban szellemileg fárasztja ki az embert. Ennek tüneteit a legtöbben tapasztalatból is fel tudnák sorolni: ilyenkor gyengül a figyelem, romlik a memória, a képzettársítás, az ítélõképesség, lassul a gondolkodás. Nõ a reakcióidõ.

Természetesen nem minden fáradtság árt: a kellemesebb fajta jólesõ érzéssel tölt el, ami után a pihenés is kifejezetten jólesik. A közepes mértékû elfáradás már lehangoltságot okoz, testre és szellemre egyaránt hatással van.

A harmadik fokozat a teljes kimerültség, amelynek már súlyos szövõdményei is lehetnek, akár különféle betegségek is kialakulhatnak. Fontos, hogy ne feszítse túl a húrt, idejében adja meg a lehetõséget szervezetének a pihenésre. Sokan hajlamosak arra, hogy becsapják magukat: egy kávé, egy energiaital
átmenetileg valóban segít, de a kezdeti felélénkülést még mélyebb fáradtság és fásultság követi.

Létezik „jól végzett” pihenés? Bizony, létezik. Méghozzá nagyon egyszerû a recept: akkor megfelelõ a pihenés, ha jó érzéssel tölt el. A pihenõ ember elfelejti a mindennapi gondokat, izmai ellazulnak. Figyelje csak meg, hogy amikor kényelmetlen, stresszes helyzetben van, vállait önkéntelenül fel-, nyakát pedig behúzza, így az egész nyak- és hátizomzat görcsösen megfeszül.

A pihenés alapja a nyugodt éjszakai alvás. Ilyenkor az egész test pihen, az izmok elernyednek, a vérkeringés, az emésztés és az anyagcsere lassul, az idegrendszer megnyugszik. A szakemberek szerint az éjfél elõtti alvás a legpihentetõbb, bármennyire nehéz olykor megvalósítani, törekedjen a korábbi lefekvésre. Ne feledkezzen meg az olyan apróságoknak tûnõ, ám annál fontosabb dolgokról, mint a jó szellõztetés, a kényelmes hálóruha és a megfelelõ matrac.

Ám az alvás nem minden, a hosszabb idejû, aktív kikapcsolódásra is nagy szükség van. Amikor igazán elfárad, szervezetében a többi között tejsav, foszforsav, szénsav és kálisók halmozódnak fel, amelyek elsõsorban az idegrendszerre hatnak károsan. A pihenésnél ezeket az anyagokat a szervezet eltávolítja, méghozzá sokkal gyorsabban, ha friss levegõn tartózkodik. A szakemberek azt javasolják, hogy a pihenés lehetõleg aktív legyen: tegyen mást, mint amit a megszokott hétköznapokon. Aki egész nap a számítógép elõtt ül, mozduljon ki a szabadba, de például egy kertész jobban jár, ha leheveredik egy jó könyvvel a hûvös szobában.

Figyelem, a házimunka, a lakásfestés nem számít pihenésnek! Még akkor sem, ha szívesen elvégzi, és akkor sem, ha nem mindennap foglalkozik effélékkel. Az évi legalább egyszeri nyaralásra ne sajnálja az idõt és a pénzt, de ha nem sikerül elutaznia, otthon is próbálja tartalmasan tölteni az idõt, járjon kikapcsolódni, kirándulni, találkozzon a barátaival.

Ha már a nyaralásról van szó, vajon mennyi idõ kell ahhoz, hogy a pihenés hatékony legyen? Sajnos, a kutatások szerint több mint amennyit a legtöbben erre fordítanak. A szervezetnek legalább négy-öt nap kell az átálláshoz egy idegen helyen, a nyaralásra tehát legalább két hetet rá kellene szánni. A szakemberek szerint sokszor még ez is kevésnek bizonyul, egy teljes hónap tekinthetõ az ideális nyaralási idõtartamnak.

A nyaralásnál ügyeljen a mértékletességre! Élményekre természetesen szüksége van, de a végletek nem tesznek jót a szervezetnek. Aki két hét alatt akarja pótolni mindazt a szórakozást, amit egész évben elmulasztott, nem tesz jót önmagával. A végkimerülésig tartó evés, ivás, mulatozás nemcsak fárasztó, de mozgásszegény életmóddal társítva azzal a következménnyel is járhat, hogy mire újra munkába kellene állnia, kihízhatja a „munkába járó” ruháit.

A középutat kell megtalálnia, hiszen az sem jó, ha egyik napról a másikra teljesen szakít korábbi tevékenységeivel. A szervezet a hirtelen „leállásra” úgy reagál, hogy csökkenti védekezõképességét. Elõfordult már, hogy éppen a várva várt nyaralás kezdetén betegedett meg? Esetleg a foga kezdett fájni? Vagy elõjött az allergiája? Az éles váltás miatt sajnos az sem ritka, hogy a mindennapos hajsza után hirtelen „leengedõ” ember éppen nyaralása alatt kap szívinfarktust. Nem véletlen, hogy a szakemberek azt hangsúlyozzák: ne csak évente egyszer szakítson idõt a pihenésre! Mindennap adjon lehetõséget szervezetének a kikapcsolásra, és bizonyos rendszerességgel (havonta, kéthavonta) szervezzen néhány napos pihenést, amelyben feltöltõdhet.

(vitalmagazin online)