Kedvezõ földrajzi adottságok, fejlesztésre váró úthálózat!
Körmend és Kistérsége 25 települést foglal magába, összesen 22418 la­kossal. A kistérség földrajzi elhelyez­kedése gazdasági szempontból kedvezõ, hiszen két nagyforgalmú fõút: a 8-as és a 86-os is áthalad rajta, és sok más vasi körzettel ellentétben vasút­hálózata is van, sõt nemzetközi vasúti összeköttetéssel is rendelkezik.
Ked­vezõ lehetõségeket kínál a határ men­ti fekvés is, hiszen a térségi központ­ból mind Ausztria, mind Szlovénia fél órán belül elérhetõ. A zömmel kicsi, 500 lélek alatti községekbõl álló tér­ségnek infrastruktúra tekintetében azonban még komoly lemaradásai vannak. Az infrastruktúra a fõutaktól távolodva nem annyira fejlett nehéz­kes a Körmendre való bejutás. A tér­ség számos településén nem épült még ki a szennyvízhálózat, a kis fal­vakban élõk mindennapjait megne­hezíti a postahivatal hiánya.
Bebes lstván, Körmend polgár­mestere és egyben a kistérség elnöke úgy látja: a nehézségek ellenére jól mûködõ társulás az övék, eredmé­nyes az együttmûködés, az egyes ön­kormányzatok megértik egymás problémáit, nincs különösebb vita a központi források elosztásakor. Az aprófalvas szerkezet miatt foglalkoz­tatás tekintetében különös felelõsség hárul a térségközpontra, bár a várostól északra, délre és nyugatra található nagyobb települések jól kiszolgál­ják a közvetlenül szomszédságban található kistelepülések igényeit.
Körmenden e szempontból fekete év volt a 2003-as: bezárt a MARC cipõgyár és lehúzta a rolót a STYL is. A változás nemcsak a várost, ha­nem a térséget is érzékenyen érintet­te, hiszen a hirtelen munka nélkül maradt embereknek csaknem fele a környezõ településekrõl járt be dolgozni a multicégekhez. Több olyan útszakasza van a térség települé­seinek, ahol tucatnyian veszítették el így munkahelyüket.
Az elöljáró el­mondta: amennyire lehetett, igye­keztek megelõzni a súlyos helyzetet. Az önkormányzat több gazdasági egységgel folytatott eredményes tár­gyalásokat annak érdekében, hogy kapacitás bõvítéssel segítsenek bizto­sítani a munka nélkül maradtak megélhetését. Bõvített az ADA Bú­torgyár, fejleszt az EGIS Rt. Körmen­di gyára, a közelmúltban pedig két új munkáltató: a Karsai Rt. és az EYBL is megtelepedett a városban. Így várható, hogy a 7,5 százalékos munkanélküliségi ráta rövidesen 5 százalékra csökken a térségben. A körmendi önkormányzat a mun­kaerõ átképzését segítendõ ötmillió forintos alaptökével közalapítványt hozott létre, melynek forrásait pályá­zatokkal és az iparûzési adó bizonyos százalékának felhasználásával kívánják megteremteni. Mivel a cél is közös, ebben a környékbeli tele­pülésektõl is partnerséget várnak.
Ahogy a közelmúltban létrehozott többcélú kistérségi társulás alapelve is kimondja, a szomszédos települések­nek az élet egyre több területén kell összefogniuk, különösen a közszol­gáltatás vonatkozásában. A korábbi­nál is szorosabb együttmûködés várható az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás tekintetében. A több­célú társulás olyan területekre is ki­terjed, mint a könyvtári feladatok el­látása, a közbeszerzési eljárások, a belsõ ellenõrzés, a területfejlesztés, vagy a kistérségi ügyintézés korszerû­sítése.
Bebes István szerint a közszol­gáltatás társulási szinten való koordi­nálásának elindulása attól függ, sikerül-e jól megszervezni az egyes fela­datok finanszírozását, lesz-e elég for­rás a közös tevékenységekre.
Az elmondottakon felül okvetlenül közösen kell fellépniük a kistérség ön­kormányzatainak a közlekedési fej­lesztések ügyében, a 8-as és a 86-os út gyorsforgalmi úttá minõsítésében. A következõ tíz évnek az elnök szerint ez lesz az egyik legnagyobb feladata Körmend és környéke számára. Mind ebben, mind a szennyvízhálózat kiépí­tésében és a turisztikai célú fejleszté­sekben igyekeznek kihasználni a hatá­ron átnyúló partnerségi lehetõségeket is. A Batthyány örökség ápolásával kapcsolatosan határon átívelõ projekt is megvalósult már, és a Körmend-­Güssing mikrorégió közlekedés-háló­zatának fejlesztésére is közösen pá­lyáztak a szomszédokkal. Németújvá­ri partnerséggel a térség megcélozta a hosszú távú energia-önellátó mikroré­gió megteremtését. A térség tervezi a LEADER program elindítását is. Szá­mos kihasználatlan lehetõséget rejt még magában a rábai és a pinkai vízi turizmus közös fejlesztése is. A kiépí­tetlen kerékpárút-hálózat kérdése is megoldásra vár. A térség a közös hul­ladékgazdálkodás területén is közös beruházásokat tervezett meg.
A polgármester ugyanakkor el­mondta: a kistérségi szintû pályázati lehetõségeknél alapvetõ probléma az önerõ megteremtése. Mivel ez a szer­vezeti egység önálló bevételekkel nem rendelkezik, egyelõre csak az érintett önkormányzatok összefogásá­val tudják összeadni a szükséges saját erõt, ami nem mindig zökkenõmen­tes. A jövõ útja Bebes István szerint az lenne, ha a központi források decent­ralizált leosztása hatékonyabban való­sulna meg, és egyre több döntési jog­kör is kistérségi szintre kerülne.

forrás: Vasi Gazdaság
XI. évfolyam 6. szám