Beszélgetés Bebes István polgármester úrral

Folytatjuk elõzõ számunkban megkezdett oknyomozá­sunkat, amellyel a fûtõmû kõrõl kialakult nézeteltérésekre szeretnénk választ találni. Vajon miként festenek a dolgok városvezetõi szemmel? Bebes István polgármester úr fel­tett kérdéseinkre adott válaszait olvashatják.

Elõször is köszönjük, hogy meg­tiszteli olvasóinkat, hisz önt elsõ ízben szólaltatjuk meg lapunkban.

- Polgármester úr! Az elmúlt tíz év legnagyobb energetikai fejlesztésének tervezésekor önkormányzati képvise­lõként, ön számos kérdéssel próbálta a beruházás esetleges következményeit tisztázni.

- Onnét kezdeném, hogy a fûtõ­mû építésének elõkészületekor ko­moly viták alakultak ki az akkori testületben. Több alkalommal ki­fogásoltam annak menetét. Ennek nem az volt az oka, hogy nem va­gyok nyitott az új fejlesztésekre. Én is egyetértek azzal, hogy a problémák megoldása az alterna­tív energiahasznosításban rejlik leginkább. Világos és látható, hogy a gáz- és olajár folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor a fa vagy a mezõgazdasági terményalapú ener­giaforrások ára elérhetõ, kifizethe­tõbb szinten tartható. A beruhá­zással kapcsolatos álláspontom az volt, hogy az egyszeri és egyedi, ugyanakkor a beruházás sikeres elindításának és továbbfejlesztésé­nek feltételeit nem láttam biztosí­tottnak. Így nem láttam világosan, hogyan, honnan lehet jól bíztosíta­ní az alapanyag ellátást. Sajnos ez a probléma ma is fennáll. Az elõ­ készítéskor megkérdeztük, hogy az alapanyag-ellátás mikéntjérõl készült-e elõzetes felmérés. A meg­ kérdezettek válaszai alapján e fon­tos kérdést megoldottnak látták a beruházást megszavazók. Ám a valóságban az történik, hogy a po­tenciális beszállítók nem ide érté­kesítik a fûtõanyagot, hanem azt vagy saját maguk használják fel, vagy máshol értékesítik. Ez komoly nehézséget okoz most, a jelenlegi energiaárak mellett. Ezért nem le­het olyan gazdaságos és hatékony a rendszer, mint amivel tervezés­ kor számoltak. Az akkori ígéret úgy szólt, hogy amennyiben a fû­tõmû beindul, a fûtés díja nem lesz magasabb, sõt olyan kijelenté­seket tettek, hogy a távhõdíj ala­csonyabb lesz, mint az akkori években. Ezt a különbözetet lehet felhasználni majd (ez is meg volt fogalmazva) a következõ évek fej­lesztéseire.
Probléma az is, hogy az állami támogatás mértéke jelen­ tõsen elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva. Ausztriában például az alternatív energia elõállítását je­lentõs összeggel támogatják, s ezt rövid idõben belül hazánknak is átkell emelnie, ha meg kíván felelni az EU elvárásainak. Nálunk a Me­zõgazdasági Minisztériumban nincs program sem a „zöld hõ", sem bár­mely megújuló, újra felhasználható energiaforrás (pl. bíoerdõ) elõállí­tásának támogatására. Személyes véleményem, hogy ma a gázenergia szolgáltatók érdekérvényesíté­se sokkal hatékonyabb annál, ami az alternatív energiafelhasználás terén mutatkozik. A részben a vá­ros tulajdonában lévõ Régiókõ Kft. legnagyobb nehézségei ezekbõl a problémákból adódnak, ugyanak­kor fenntartom az akkori aggá­lyaim jogosságát, hogy az elõké­szítõ munkának voltak komoly hiányosságai. Ezért nem támogat­tam annak idején a beruházás meg­valósítására irányuló döntéseket.

- Elõ fordulhatott-e az, hogy egy körmendi bio fûtõmû nemcsak szak­mai, hanem politikai döntés eredményeként épült meg?

- Az akkor felvetett kérdéseink abszolút szakmai jellegûek voltak. Sajnos ezzel szemben olyan vita alakult ki a testületben, amely ke­vésbé nevezhetõ szakmainak. Vilá­gos, hogy az akkori - a politikai paletta másik oldalán álló - város­vezetést adó többség hozta meg döntését.

- Ezek szerint voltak a beruházás­nak ígérvényei a költségmegtakarítást illetõen?

- Valóban ez volt a cél, de az ak­kori ígéretek nem teljesültek, hi­szen az energiaárak emelkedtek, itt helyben pedig a biofûtõmû beígért hatékonysága még várat magára.

- Azt mondhatjuk, hogy ez az örök­ség az ismertetett okok miatt nem tud hatékony lenni, így a mostani veze­tésnek kell a népszerûtlen áremelése­ket jóváhagyni. Jó politika ez?

- Azt gondolom, hogy elõször is ki kell végre mondani, hogy ez a beruházás szakmailag nem volt kellõen elõkészítve. Sajnos ma már csak az infláció mértékével történõ díjemelés nem tudja megoldani az elõkészítettség hiányosságaiból eredõ nehézsége­ket. Tudomásul kell vennünk, hogy volt egy elképzelés, amely vélemé­nyem szerint nem megalapozot­tan, de megvalósult. A város erre közel 130 millió forintot áldozott, bár ezt az összeget munkahelyte­remtésre, infrastrukturális fejlesz­tésekre is felhasználhatták volna. Ám a fûtõmû itt van, és a feladatot meg kell oldani.

- Bizonyára rossz szándékot nem látott a döntések mögött és ezen túl­menõen vannak-e elképzelései a lehet­séges megoldásokat illetõen?

- Valóban nincs szó rosszakaratról.
Régióhõ Kft.-nek is, például úgy, hogy minél alacsonyabb költségek mellett dolgozik. A Régióhõ Kft. üzleti tervében már megjelentek költségcsökkentésre irányuló ele­mek. A képviselõ-testület szándé­ka az, hogy megkímélje a lakossá­got a drasztikus díjemelésektõl. Úgy vélem, hogy a Régióhõ Kft. belsõ takarékossági lépései, a kö­zületekre vonatkozó díjtételek át­tekintése és új fogyasztóknak (kór­ház, új lakások) a rendszerre való rákötése eredményezhet nagyobb hatékonyságot.

- És ha ez nem sikerül, akkor mi tör­ténik? Mert az infláció feletti, többek között a gázáremelésbõl adódó kü­lönbözetet a regnáló kormány miatt amúgy is nehéz helyzetben levõ ön­kormányzatnak kell kifizetnie, amely összeg így vagy úgy szintén a városla­kók pénze?

- Én ezzel nem számolok. A ta­valyi beszámoló elfogadásakor vi­lágos volt, hogy ez a 10 millió Ft különbözet kezelhetõ. Bizalomra ad okot, hogy az üzleti tervben foglaltakból ma már sok elem megvalósult.

- Úgy tûnik, a városvezetés mindent megtett a költségek csökkentéséért. Kí­ván-e további megoldásokat keresni?
- A képviselõ-testület és a polgár­mesteri hivatal felvázolja a fûtõ­mûben rejlõ lehetõségeket, min­den, városunkat megkeresõ érdek­lõdõnek, beruházni szándékozó­nak. Jelenleg zajlik a fûtõmû okta­tóbázissá történõ fejlesztésének elõkészítése. A törvényi hátteret azonban módosítani kell, ami nem helyi feladat. A gazdaságos mûköd­tetés azonban helyi feladat, célunk, hogy az alapanyagok költségeinek csökkentésével és a hatékonysági mutatók növelésével érjünk el ered­ményeket. Végig kell gondolni, hogy a jelenlegi üzemeltetési for­ma alkalmas-e arra, hogy betöltse szerepét, és fel kell vázolni más megoldási lehetõségeket is. Talán az egyik ilyen út a város általi üze­meltetés is, de ezt a feladatot elláthatná más is, hiszen erre a feladat­ra már érkezett megkeresés.

- Köszönjük, hogy lapunk rendelke­zésére állt, jó egészséget kívánunk to­vábbí polgármesteri munkájához.

Ifj. Köbli József

Rába-parti FÓRUM
III. évfolyam 2. szám