Labritz Béla felszólalása a környezetvédelmi bizottságban

Városunk polgármestere 2005. július 26-ra meghívót kapott a Magyar Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának rendkívüli ülésére. A bizottsági meghallgatásra Labritz Béla képviselõ, az önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának elnöke utazott a fõvárosba.

A rendkívüli ülésnek két napirendje volt, az egyik, a már országos botránnyá dagadt dorogi égetõ ügye, valamint a Rába habzása.

Az ülésre Cziráki Lászlót, a helyi Horgászegyesület elnökét is meghívta dr. Túri Kovács Béla bizottsági elnök.

Hosszú, részletekbe menõ, a pártoskodásoktól sem mentes viták közt zajlott le az elsõ napirend, melyen a képviselõk minden érintettet megkérdeztek, ezért bizakodva várták a gotthárdi küldöttek a második napirend tárgyalását.

Labritz Béla tájékoztatása szerint minden parlamenti párt, a bizottság titkársága és az elnök részére átadta azt az anyagot, melyen szinte hónapról hónapra követhetõek az események a vízszennyezést illetõen. Az anyaghoz csatolta Szentgotthárd város és a kistérség idegenforgalmi koncepciójának azt a részét, mely a Rábával mint az egyik legfontosabb turisztikai értékkel foglalkozik. A határon átnyúló, környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú részek is a cd-re kerültek, így a szentkereszti szennyvíztisztító és az épülõ biomassza erõmû.
A horgászegyesület elnöke is az asztalra tette azt a tanulmányt, ami a négy éve tartó vízszennyezés problematikáját tárgyalja.

A Rába napirendje is a szakértõi meghallgatásokkal kezdõdött, amelyek érthetetlen módon a témához szorosan kapcsolódó, fontos tényt mellõzve hangzottak el. A minisztériumi fõosztályvezetõ még mindig nem tett le az algavirágzásról mint a habzás okáról. A három környezetszennyezõ bõrgyárból csak egyet, a jennersdorfit említette.

Már-már úgy látszott, hogy befejezõdik az ülés, amikor Labritz képviselõ erõszakosan jelentkezve tudatta az elnökkel, hogy szót kér. A képviselõk végül három percnyi idõt szavaztak meg számára. A felszólalás hatásosságát jelzi, hogy végül közel negyed óráig tartott. Részletesen beszámolt az elmúlt négy év eseményeirõl. Kitért minden, a várost és a kistérséget érintõ olyan problémára, amely a Rábával és a habzással kapcsolatos. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a határ menti térséggel virágzó gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatai vannak Szentgotthárdnak, egyebek mellett közös pályázatokon indulnak. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy nem az osztrákokkal, hanem a környezetszennyezõkkel van problémájuk, melynek megoldását a magyar és az osztrák hivatalos szervektõl várják. A hozzászólása végén egy demonstrációt helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem történnek hathatós intézkedések az ügyben.

- A határ két oldalán élõ horgászok, civilek és környezetvédõk készek a határátkelõ lezárására melynek célja az lenne, hogy felhívjuk a két ország szakszervei és az Unió figyelmét arra, hogy a környezetvédelem közös ügy, melybe nem rondíthat bele egy szûk érdekcsoportba tartozó ipari egyesülés, amely veszélyezteti a lakosság és környezet egészségét, életét – zárta felszólalását Labritz Béla.

A hozzászólás eredményeként módosították az eredeti határozat-tervezetet. A parlamenti bizottság végleges állásfoglalása szerint az Országgyûlésnek fel kell kérnie az Osztrák Parlamentet, hogy a környezetszennyezés ügyében járjon el.

Ezt a bizottsági határozatot a Magyar Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának tagjai egyhangúlag elfogadták. Dr. Turi Kovács Béla záróbeszédében a demonstráció gondolatát támogatta.

forrás: http://www.szentgotthard.hu