Körmend Város Honlapjának Akadálymentesített változata

 

 

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

KÖRMEND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2010. december 9-i

KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL

 

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült: Körmend város Önkormányzata Képviselő-testületének 
              2010. december 9-i, 16.00 órakor kezdődő
              közmeghallgatásáról

Jelen vannak: Bebes István, Auer Miklós, Bán Miklós, Czafit Csaba, 
                      Czvitkovics Gyula, Csák Tamás, Ferencz Gyula, Geosics László, 
                      Szabó Ferenc, Tóth Gábor képviselő-testületi tagok

Távol: Faragó Gábor, Dr. Szabó Barna képviselő-testületi tagok

Tanácskozási joggal meghívottak közül megjelent:
                      Gombásné Nardai Ibolya aljegyző
                      Forró Szilvia, a Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda vezetője
                      Horváth Sándor, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke 
                     150 érintett lakos

A közmeghallgatás témája:

Horvátnádalja - Felsőberkifalu - Alsóberki településrészek szennyvízcsatorna hálózat beruházása

Bebes István polgármester köszönti a közmeghallgatáson megjelenteket, majd megállapítja, hogy a képviselő-testület tagjai közül 10 fő jelen van, a képviselő-testület határozatképes, a közmeghallgatást megnyitja. Ismertette a közmeghallgatás forgatókönyvét, melyben először a tervezésben részt vállaló tervezők tájékoztatóját hallgathatják meg a megjelentek. Elmondja, hogy előzményként egy korábbi PHARE lés INTERREG pályázat keretében megpróbált az Önkormányzat lehetőséget találni arra, hogy egy határon átnyúló projekt keretein belül javítsák a három településrész csatornázottságát. Első forráshiány miatt, második pedig a partnertelepülések együttműködésének hiánya és az osztrák fél elzárkózása miatt hiúsult meg. Ezután a KEOP pályázati rendszerben próbált meg az Önkormányzat forráshoz jutni. Elmondja, hogy az I. fordulós támogatási szerződés megvalósítása jelenleg folyamatban van, a kiviteli tervek és részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése folyik jelenleg. A 2011. I. negyedévben benyújtandó pályázat II. fordulója meg tudja oldani a szennyvízberuházás kivitelezését. Az előkészítő munka során látható, hogy sokan érdeklődnek a csatornaépítés iránt, amelyhez szükséges a mai közmeghallgatás. Ennek keretein belül természetesen igyekeznek mindenkinek választ adni, de az esetlegesen fennmaradó kérdésekre írásban meg fogják küldeni a választ. A projekt sikerességéhez feltétel, hogy vízjogi létesítési engedély legyen. Felkéri a projekt vezetőjét és a tervezőket, hogy tartsák meg tájékoztatójukat.


Vermes Dávid a körmendi szennyvízberuházás projektjének a menedzsere. Tájékoztatásul elmondja, hogy a KEOP pályázatoknak van egy előkészítő és egy megvalósíthatósági szakasza, Körmend jelenleg az előkészítési szakaszban tart, az engedélyezési folyamat a vége felé tart, illetve a pályázat. a következő év I. negyedévében benyújtásra kerül. A pályázat értékelhetőségéhez megfelelő számú érdekeltséget kell dokumentálni a hozzájárulási nyilatkozatok. A támogatás elnyeréséhez minimum az érintett ingatlanok 72 %-ának úgy kell nyilatkoznia, hogy részt kíván venni a projektben, illetve ha az elkészül, akkor azt használni fogja. A pályázati előkészítést is EU-s támogatás keretében valósítja meg az Önkormányzat, melyben az előkészítési összeg 85 %-át az Európai Uniós Bizottság, 15 %-át pedig a város állja. Településenként ismerteti a lakosok, illetve az ellátandó ingatlanok számát. Alsóberki 251 fő, 102 ingatlan, Belsőberki 182 fő, 92 ingatlan, Horvátnádalja 849 fő és 322 ingatlan. Ez azt jelentené, hogy a város jelenlegi csatornázottsága a 76 %-ról felemelkednek 87 %-ra. A beruházásról elmondja, hogy 530 millió Ft a becsült érték, ebből 440 millió Ft a támogatott összeg, ami nagy mértékben függ a rákötési hajlandóságtól. Elmondja, hogy az értékelés 3-6 hónap lehet és talán egy éven belül megindulhat a kivitelezés. Átadja a szót a tervezőknek.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy az Alsóberki - Felsőberki - Horvátnádalja települések csatornázásának tervezési feladatait egy nyilvános közbeszerzési pályázaton nyerték el, melynek alapjául szolgál egy meglévő vízjogi engedélyezéssel rendelkező tervdokumentáció, amely meghatározta azokat a nyomvonalakat és műszaki megoldásokat, amelyekkel a települések szennyvizét be tudják juttatni Körmend város szennyvíztisztító telepére. A beruházás megvalósulása - a talajterhelési díj bevezetésével - a helyi lakosoknak mindenféleképpen pozitív műszaki megoldást jelent. A részleteket tekintve arra törekedtek, hogy az üzemeltetési költségeket alacsonyan tartó, ugyanakkor korszerű megoldást tervezzenek, azért a települések önmagukban gravitációs rendszerben vannak csatornázva. Ez azt jelenti, hogy olyan szintről indul a csatorna, hogy minden földszintről biztosított a bekötés lehetősége erre a rendszerre. A települések végpontjaiban szennyvízátemelőket kell létesíteni, amelyek egy nyomóvezetéken keresztül vagy a regionális nyomóvezetékre, vagy a legközelebbi, magasabban levő szennyvízfogadóba emelek a szennyvizet. A települések magassági adottságai olyanok, hogy ezeknek a szennyvíz-öblözeteknek a kialakítása olyan, hogy az átemelők közelében 20 m-es védőtávolságban lakóépület nem található, tehát mindenféle ÁNTSZ és környezetvédelmi előírásnak megfelelnek, azok nem okoznak problémák a lakók számára. Alsóberki csatornázása kizárólag gravitációs jelleggel történik. Felsőberki csatornázása önmagában gravitációs jellegű, a Berki út mellett egy átemelőt létesítenek, és ebből az átemelőből egy hosszú nyomócsövön keresztül juttatják el a szennyvizet a vasútvonal melletti, meglévő csatornába. Elmondja, hogy a Malom utcában létesül egy központi szennyvízátemelő, melynek célja Horvátnádalja összes szennyvizének a befogadása, melyből egy regionális nyomócsövön keresztül a meglévő csatornába történő bekötés biztosítható. Ezzel párhuzamosan ez az átemelő fogadja annak a regionális nyomócsőnek a szállított szennyvíz-mennyiségét, amire a rákötések távlatban építhetők majd ki abban az esetben, amikor a távtelepülések pl. Pinkamindszent képesek a szennyvizet behozni. Ez fontos Körmend számára is, mert ennek a szennyvízmennyiségnek a fogadása a körmendi szennyvíztisztító telep működtetési költségeit is csökkentené, azt optimális szintre emelné. Figyelmeztet, hogy csapadékvizet ebbe a csatornarendszerbe bekötni szigorúan tilos. Ugyanis, ha csapadékvizet kötnek be a csatornába, akkor az hidraulikailag túlterheli a rendszert, ami máshol esetleg problémát okozhat. Rendelkeznek már olyan eszközökkel, amelyekkel ki lehet mutatni, ha valaki illetéktelenül ráköt a csatornarendszerre. Ha a csapadékvíz rákötése megvalósul, akkor egy hígabb, de nagyobb mennyiségű szennyvíz érkezik a szennyvíztisztító telepre, amelyet a szennyvíztisztító telep biológiai rendszere nem tud megfelelően feldolgozni. Szigorúan felhívja mindenki figyelmét, hogy a szennyvízcsatorna hálózatra csak szennyvízcsatorna köthető rá. Elmondja, hogy nagyon sok ingatlan rendelkezik ülepítő gödörrel, vagy derítő aknával, amelyekbe a szennyvíz elvezetése eddig is megtörtént. A csatornahálózatra történő rákötéskor ezeket az aknákat meg kell szüntetni, tehát azok rákötése a rendszerre nem megengedett. Az űrgödörben lévő szennyvíz már egy berothadt szennyvízmennyiség, amely egy egészen más baktériumkultúrájú rendszer, mint a friss szennyvíz baktériumkultúrája. Ez a berothadt baktériumkultúrájú szennyvíz a szennyvíztisztító telep baktériumkultúráját megöli, tehát felborul a rendszer. Ebből következik, hogy több ház rákötése komoly problémákat okozhat a rendszerben. Ezért az üzemeltető nagyon szigorú ellenőrzéseket fog folytatni. Elmondja, hogy feladatukat képezte a közterületen lévő szennyvízcsatorna gerinccsatornájának, a nyomóvezetékeknek, az átemelőknek, valamint minden ingatlanhoz a bekötővezeték megtervezése, amely bekötővezetéken a telekhatáron belül 1 m-re egy tisztítóidomot létesítenek. Az EU támogatás projektje ezt a munkamennyiséget fedi le. Természetesen ahhoz, hogy a rákötések élők legyenek a tulajdonosok rákötése is szükséges, tehát a meglévő rendszereket is át kell fordítani a meglévő új rendszerre. Elmondja, hogy a három településen szinte minden utcában sikerült közterületi részen megtervezni a csatornát, ez alól csak a Teleki utcának a vasúttól a beépített részig terjedő szakasza. Ezen a területen EU támogatással nem létesíthető csatornahálózat, mivel annyira ritkán lakott ez a szakasza az utcának, hogy a gazdaságosságot, hatékonyságot nem lehetett megfelelően biztosítani. Elmondja, hogy Horvátnádalján vannak olyan utcák - pl. a Kodály Z. utca -, amelyben nincs kialakítva az utcának a szabályozási terve szerinti megfelelő szélessége. Ez pillanatnyilag 12 m lenne, de jogilag ennél jóval kisebb sávszélesség áll rendelkezésre közterületi sávként, melyben meglévő víz- és gázvezeték, valamint villanyoszlopok találhatók. Ebből kifolyólag a csatornát nem lehet úgy megépíteni, hogy az csak közterületen haladjon, tehát igénybe kell venni szolgalmi joggal bizonyos területeket, mely szolgalmi jogoknak a megszerzése folyamatban vannak. Néhány ingatlan van, ahonnan még nem sikerült a hozzájárulást megkapni, de azt mindenképpen meg kell szerezni. Elmondja, hogy általános kérdésre szóban azonnal, speciális kérdésre viszont a közmeghallgatás lezárása után tud válaszolni.


Bebes István polgármester kéri, hogy a felmerülő kérdéseiket a jelenlevők ismertessék a tervezőkkel és a műszaki kollégákkal.


Czafit Csaba képviselő-testületi tag elmondja, hogy egyik legfontosabb kérdés a tervezett bekötési költség és a támogatás aránya. Véleménye szerint a pályázathoz megközelítőleg 90 millió Ft önrészt kell befizetni. Kérdezi, hogy van-e elképzelése az Önkormányzatnak arról, hogy a megközelítőleg 500 ingatlan estében ingatlanonként befizetendő 190 ezer Ft-os költséget hogyan tudná csökkenteni. Úgy gondolja, hogy az Önkormányzatnak vannak olyan egyéb forrásai, amelyek felszabadítása esetén csökkenteni lehetne a családokat érintő költségeket.


Bebes István polgármester elmondja, hogy minden településen van egy közös kötelezettségvállalás és együttműködés a település lakói között. Meg kell vizsgálni, hogy azok a települések, amelyek a csatornázás mellett döntöttek, eddig mekkora összegű hozzájárulást fizettek. Korrektnek tartja, hogy minden település rácsatlakozó lakója ugyanakkora összeget fizessen. Jelzi, hogy korábban is voltak olyan ingatlanok, amelyeknél nem volt elegendő a 180 ezer Ft a rákötéshez, mivel egyedi viszonyok alapján 300 ezer Ft-ba is kerülhetett volna a csatorna, de az ő esetükben is csak az abban az évben egységesen megállapított 180 ezer Ft-ot kellett megfizetni. Az Önkormányzat megpróbálja a csatornára történő rácsatlakozás költségeit 3 éve azonos szinten tartani, de annak költségeiről a Képviselő-testületnek a pályázat megvalósítási szakaszában kell határozatot hoznia.


Honfi József kérdezi, hogy az Önkormányzatnak van-e elképzelése, hogy a Teleki utca problémás szakaszán a csatorna kiépítése - esetleg magasabb költséggel - mikor valósulhatna meg. Ez fontosnak tartaná, mivel a Teleki utca beépítése folyamatosan történik, ami az arányszámok változását hozza maga után.


Bebes István polgármester elmondja, hogy ebben az utcában sem kíván más megoldást alkalmazni, ezért fontos a közösségi tehervállalás megfelelő szinten tartása.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a költségszint minden ingatlan esetében ugyanakkora, a kérdés inkább az, hogy létezik-e olyan csatorna, amelyre rá tud kötni az ingatlan tulajdonosa. Jelen projektben a Teleki utca nagy részében nem épül ki olyan csatorna, amelyre a tulajdonosok rá tudnának kötni. Az Önkormányzat viszont törekszik arra, hogy saját forrásból - ezen projekten kívül - lehetőséget biztosítson arra, hogy a Teleki utca lakói ráköthessenek majd egy később megépülő csatornára.


Takács József kérdezi, hogy aki kapott tájékoztató levelet és szándéknyilatkozat nyomtatványt, annak mindenképpen biztosított-e a rákötés lehetősége. Kérdezi, hogy kik azok pontosan, akik nem tudnak rákötni a csatornahálózatra, illetve mi a megoldás a beépítetlen telkek esetében.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy helyrajzi szám alapján meg tudja mondani, hogy mely területet az, amely a jelen projektből kimarad és az Önkormányzat más forrásból kívánja megvalósítani a csatornaépítést.


Forró Szilvia Városfejlesztési és Építéshatósági irodavezető elmondja, hogy a projekten belül csak a lakott, ivóvízellátásban részesülő ingatlanok részesülhetnek támogatásban. A beépítetlen telkek esetében nem lesz támogatás, viszont a gerincvezeték ott halad az utcában, amelyre a tulajdonos a későbbiekben rá tud kötni.


Tomasics Gyula hiányolja, hogy a tájékoztatóban a Vasaljai utcáról, amely a Németújvári egyáltalán nem esik szó, pedig 500 méteren folyamatosan, 14 méterenként laknak.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy az EU csak olyan beruházásokat támogat, amelyben a meglévő ingatlanok beépítettek, tehát meglévő vízhálózat és vízfogyasztás van. Emlékeztet rá, hogy az eredeti tervben ezen a szakaszon nem szerepelt csatorna, ezért ebben a támogatott projektben nem tud részt venni. Elmondja, hogy ezen a szakaszon az Önkormányzat saját forrásból fogja biztosítani a csatorna megépítését, melyet a Németújvári vezetékre lehet majd rákötni.


Tomasics Gyula elmondja, hogy csatlakozni szeretnének Magyarnádaljához és Vasaljához.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, ez a két település nyomócsövön keresztül csatlakozik a rendszerhez, tehát egészen a 8708-as útig a regionális nyomóvezeték kiépül. Ennek a rendszernek a továbbépítése - Magyarnádalja csatornázása - egy külön projekt része, tehát ebbe a projektbe nem kerülhet bele, mivel belterületileg nem Körmendhez tartozik. A projekt nem tartalmazza az iparterületek fejlesztés alatti területeinek csatornázását, ezekben az esetekben a továbblépés az önkormányzati források függvényében történhet. A projekt 85 %-os támogatottságát tűzte ki célul az Önkormányzat, ezért csak az olyan ingatlanok kapnak támogatást, amelyek Körmend belterületéhez tartoznak, lakottak, meglévő vízellátással rendelkeznek.



Bebes István polgármester elmondja, hogy ennek a kimaradó szakaszoknak a kiépítésére is sor fog kerülni a későbbiekben önkormányzati saját forrásból.


Borsos Gyula elmondja, hogy a Németújvári utcától a Magyarnádaljai utcáig minden feltétel adott, kivétel a vízjogi engedély, mivel az említett szakasz nem rendelkezik vízjogi engedéllyel. Megnyugtatónak tartja, hogy az egyéb feltételek alapján lesz lehetőség a csatorna megépítésére a korábban említett vegyes támogatási rendszerben, ha érvényes vízjogi engedéllyel fog rendelkezni az érintett szakasz.


Idősebb úr kérdezi, hogy mi a megoldás akkor, ha a ház nem a telekhatárra épült, hanem attól 30 cm-re, ott elvezethető-e a csatorna.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, meg kell felelni azoknak a szabványoknak, amelyek a szennyvízcsatorna védőtávolságára vonatkozik. Egy épület alapjától a szennyvízcsatorna 3 méterre helyezhető el, az a 30 cm-ben nem vihető el szabályosan. Meghibásodás esetén egy folyamatos szivárgás folyamatosan alá tudja mosni a ház alapját, de az Önkormányzat és a Vízmű nem lehet felelős egy esetleg szakszerűtlenül megépített bekötésért.


Idősebb úr kérdezi, hogy szükséges-e - a vízbekötéshez hasonlóan - akna elkészítése, illetve hova kötik be a szennyvizet, ha a vízvezeték távolabb található.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a bekötőcsatorna csöve 1 m-re a telekhatáron belülre lesz benyújtva, ahol egy tisztítóidomot helyeznek el amelybe később be lehet csatlakozni és az a későbbiekben géppel is tisztítható. A tervdokumentáció tartalmazni fogja az általa ideális bekötési helyet, ami sok esetben a kapu közelében van. De figyelembe kell vennie a gázbekötés és a vízóra helyét, közterületen a fák elhelyezkedését. Ki kell majd tölteni a tulajdonosoknak egy nyilatkozatot, ha a tervezés helyétől eltérő helyen kérik a bekötést, és azt a néhány méteres eltérést a megvalósulási terven fogják jelezni a tervezők. Előzetesen ezek a bekötések megtekinthetők az Önkormányzatnál és annak függvényében, hogy hol található a tározó, vagy derítő lehet dönteni a bekötés helyéről. Ezeket a változtatásokat az építés előrehaladtával az építésvezetők egyeztetni fogják a lakosokkal.


Tóth Tiborné kérdezi, hogy mivel a telkük lejt, a derítőjük a hosszú telek végén található hogyan lesz megvalósítva a rákötésük, mivel az út magasabban megy és 3 m magasságkülönbség van a telek szintjében.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy nem kell a kert végében található emésztőig tartó csatornahálózatot használni. Azt a pontot, ahol a házból kijön a csatorna, vissza kell fordítani az utca felé. Elmondja, hogy a tervezés során törekedtek arra, hogy lejtéssel mindenegyes ház beköthető legyen, tehát olyan szinten indítják a csatornát, hogy abba a házakat be lehessen kötni. A Vasaljai utcában hasonló esetben a házakra ráméretett és véleménye szerint megoldható a bekötés. Ha véletlenül mégsem, akkor egyedileg ezt meg fogja vizsgálni, és ha nem elég mély a csatorna a gravitációs bekötéshez, akkor átemelővel kell megoldani a kivitelezést. Műszaki megoldásként elmondja, hogy ki kell fordítani a csatornát az utcára és építeni kell egy átemelőt, amin keresztül nyomva tudja a szennyvizet kiadni a rendszerbe.


Középkorú úr kérdezi, hogy ez ilyen esetben kinek a költsége.


Forró Szilvia Városfejlesztési és Építéshatósági irodavezető elmondja, hogy egyedileg kell megvizsgálni az ingatlanokat


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy az Önkormányzat törekvése az, hogy a szennyvízbekötés egységesen mindenkinek 190 eFt-ba kerüljön, de felhívja a figyelmet, hogy ez nem a teljes költség, tehát mindenkinek vannak saját költségből megfizetendő költségei. Ez azt jelenti, hogy egy 125 Kpe cső lefektetésével el tudják érni azt a pontot, ami a terven megjelölésre kerül. Vannak olyan helyi adottságok, amelyek ennél eltérőbb műszaki megoldást igényelnek, melyeket az Önkormányzat egyedileg megvizsgál, és megoldási javaslatot tesz, tehát egy átlagosított költséggel lesz számolva, a többit az Önkormányzat fogja megoldani saját forrásból.


Középkorú hölgy kérdezi, hogy a Tompa M. utcában lakik egy ikerházban és hogyan lehetne megoldani a csatornabekötés az esetükben.


Forró Szilvia Városfejlesztési és Építéshatósági irodavezető elmondja, hogy a helyi rendelet alapján ahol közös a vízóra, ott a két bekötés egy bekötésnek számít. Egyedileg megvizsgálják majd, hogy milyen műszaki megoldás jöhet szóba a kivitelezéskor, illetve a költségek hogyan fognak alakulni.


Stankovics György elmondja, hogy a Liszt és Dobogó utca saroktelkén lakik és esetében a Dobogó utcára lenne jó rákötni.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy ennek nincs akadálya, tehát rá lehet kötni a Dobogó utcára.


Kovács Tamás kérdezi, hogy a költségeket egy összegben kell-e fizetni, illetve meg lehet-e valamilyen előtakarékossági móddal oldani.


Bebes István polgármester elmondja, hogy az előtakarékossági rendszerek nem az Önkormányzaton keresztül valósulnak meg. Javasolja, hogy keressenek olyan szervezeteket, amik előtakarékossággal foglalkoznak és náluk érdeklődjenek a lehetséges megoldásokról. A részletfizetés is megoldható 30 %-os önrész befizetésével, a fennmaradó részre pedig részletfizetés vehető igénybe. Ezen kívül még létezik egy méltányossági rész is, ami szintén különböző lehetőségeket kínál a bekötés megvalósítására.


Kovács Zoltán kérdezi, hogy időben mikor és milyen sorrendben valósul meg csatorna építése.


Bebes István polgármester elmondja, hogy márciusi benyújtás esetén a bírálat és a közbeszerzési eljárások lezajlása után a következő év IV. negyedévben indulhatnak a munkák. Véleménye szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatása után lehet beszélni a sorrendről, amit a kivitelezővel kel tisztázni.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a kivitelezést mindig az átemelőtől, tehát a befogadótól kell indítani. 6 db átemelő esetében 6 szennyvízöböl létesül, ehhez kapcsolódik még 2 alsóberki rákötés, amit azt jelenti, hogy a kivitelező felkészültségétől függően 8 helyen lehet megindítani a kivitelezést. Az üzembe helyezésről elmondja, hogy az csak a befogadó irányából történhet, az lehet szakaszos, de csak akkor lehet üzembe helyezni, ha a szennyvízátemelő és a nyomócsövek üzembe vannak helyezve.


Tomasics Gyula kérdezi, hogy milyen hosszú ideig tart az építés.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy megközelítőleg fél-háromnegyed év, amit természetesen az időjárás és a munkák indításának időpontja is befolyásolhat. Tájékoztatásul elmondja, hogy több elvégzendő feladat is a március és október közötti időszakot tartja elfogadható kezdésnek.


Sütő László kérdezi, hogy esetében a ház alapját meglehetne-e fúrni kétszer, de így megmaradna a lebetonozott udvar.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező nem javasolja, mivel egy esetleges dugulás esetén a tisztítást célszerűbb lenne kintről indítani, mint a házon belülről. Mindenképpen javasolja az udvar feltörését addig a mértékéig, hogy legalább egy tisztító aknát lehessen létesíteni. Szükségesnek látja, hogy egyedileg megvizsgálják az érintett ingatlant.


Kiss Tibor elmondja, hogy a Vasaljai utca 1-10. számú házak esetében a gázbekötésekre nem került sor. Kérdezi, hogy ez előfordulhat-e a csatornabekötéssel is.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a Vasaljai utca 1-től 4 ingatlan csatornabekötése megvalósul a projekt keretében.


Kiss Tibor elmondja, hogy az adottságok miatt a belvíz nem folyik el, az elönti az ingatlant. Emlékeztet, hogy a vasútkorszerűsítés miatt az északi oldalon levő víz nem tud elfolyni. Kérdezi, hogy a csatornázással megoldható-e a belvíz elvezetése.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy belvíz nem állhat azon a telken, amelyen csatornát kívánnak létesíteni, mivel az a csatornaaknákon keresztül túlterheli a szennyvízcsatorna hálózatot. Jogtalannak tartja, hogy a vasút részéről olyan műszaki megoldás született, amelynek következtében az Ön területe lefolyástalan lett. Véleménye szerint egyedileg meg kellene vizsgálni az érintett ingatlant.


Kiss Tibor kérdezi, hogy a kivitelezés során megrongálódott hidak helyreállítására van-e valamilyen elképzelés.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező ígéri, hogy ezen a telken a csatorna ki lesz úgy emelve, hogy abba a belvíz ne tudjon belefolyni. A belvíz levezetése pedig egy külön kérdés, amelyet az Önkormányzat külön megfog a tulajdonossal együtt vizsgálni.


Kárnics Ferenc kérdezi, hogy a 190 ezer Ft bruttó összeg, vagy nettóként kell érteni.


Bebes István polgármester elmondja, hogy a teljes összeg az 190 ezer Ft + ÁFA.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a bekötés tartalmaként a bekötővezeték megépül a kerítéshatárig, ezen belül egy tisztítóidom kerül elhelyezésre, mely a pályázati támogatásból megvalósul. Az e mögötti építés a lakosságot terheli. Elmondja, hogy a tervezőnek nem feladata a csatornahálózat megépítése.


Középkorú úr kérdezi, hogy mi a helyzet akkor, ha a szűk oldalra néznek a mellékhelyiségek ablakai.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy ezekből a helyiségekből jelenleg is hátravezeti valamilyen módon a szennyvizet a tulajdonos egy emésztőbe. Ebben az esetben az emésztőbe történő csatlakozás előtt - a házhoz közelebb - el kell helyezni egy fordítóaknát és vissza kell fordítani a szennyvizet az utca felé. Ezt azonban nem fogja a tervdokumentáció tartalmazni, ezt Önnek egyedileg kell megterveztetni, vagy a VASIVÍZ-zel megcsináltatni, ami az Önök költsége.


60 év körüli úr kérdezi, hogy honnan lehet tudni, hogy melyik házakhoz kell átemelő, illetve a Negyvennyolcas út 1. számú ingatlanhoz kell-e.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy ezt helyrajzi szám alapján tudja megmondani, de konkrétan a Negyvennyolcas út 1. sz. alatt nem kell átemelő. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy 2-2,5 m szintkülönbségnél kell átemelőt beépíteni.


40 év körüli fiatalember kérdezi, hogy a tönkretett utak helyreállítása hogyan fog megtörténni, illetve elmondja, hogy célszerű lenne a csatornákat az út mellett lefektetni, hogy a jó minőségű útburkolatot ne kelljen megbontani. Emlékeztet rá, hogy a környező településeken elég sok rossz példa látható az útburkolat helyreállítására, mivel utólag sok helyen megsüllyedt a helyreállított burkolat.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy műszaki szempontból az EU által támogatott helyreállítás az a sávos helyreállítás, ami az 1-1,2 m szélesen felbontott út helyreállítását jelenti, ezzel az önkormányzati utakon kell számolni. Ahol számozott közútról beszélünk, ott a Magyar Közútkezelő Kht. a sávos helyreállítás után fél évvel egy teljes pályás szőnyegezést is előír. Az elhelyezéssel kapcsolatos szabályokról elmondja, hogy víz- és gázvezetékből 2 m-es védőtávolságot kell tartani, de sajnos a településeken az út egyik oldalára a víz-, másik oldalára a gázvezetéket fektették. Ezen kívül figyelembe kell venni az árkokat és a villany- és telefonoszlopokat. Ebből az következik, hogy a szennyvizet az útburkolat alatt kell elhelyezni. Önkormányzati útnál megpróbál az út szélén maradni, hogy csak egy 1 méter széles sávot kelljen helyreállítani. A Magyar Közút kezelésében levő utaknál az egyik forgalmi sáv tengelyében kell elhelyezni a csatornát, mivel a fedlapok nem kerülhetnek keréknyom alá. Ez jogszabályi kötelezettség, amely miatt köteles a kivitelező fél év után teljes útszőnyegezést végezni. Reméli, hogy a sok rossz példa ellenére jelen esetben megfelelő lesz az úthelyreállítás. A süllyedésekről elmondja, hogy nem volt megfelelő a kivitelezés, illetve nem vizsgálták meg a földműnek a teherbírását a sávos helyreállításkor.


Hajas József kérdezi, hogy ezen a nettó 190 ezer Ft-on kívül kell-e valamilyen költséget fizetni a Vízműnek, illetve a csonkot kell-e külön terveztetni.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a VASIVÍZ előírásai szerint kell eljárni, amit most pontosan nem tud ismertetni.


Gampel István kérdezi, hogy a Kodály Zoltán utcát milyen mélységig érinti a szolgalmi megosztás. Elmondja, hogy ott még a tulajdonviszonyok sem tisztázottak, mivel régebben a Tanács kisajátított egy 1 m-es részt, a többi magánterület, tehát a saját szolgalmi jog lesz odaadva. Kérdezi, hogy a csatorna milyen irányba fog haladni, mivel az egyik átemelőre csak átlós iránnyal tudnának rákötni.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy az átlós irány semmiféleképpen nem jó irány, olyat nem is terveztek. A csatornát közterületen, vagy ahhoz igazítva kell kialakítani, mivel akkor tudják a legtöbben igénybe venni. A problémát az okozza, hogy a Kodály Zoltán utcában nincs kialakítva szabályos közterület. Ennek tudomása szerint az az oka, hogy a lakók többsége nem adta le azt a területet, amely az út kialakításához lenne szükséges. A Szabályozási Tervben az Önkormányzat ide kiszabályozta volna a 12 m széles utat. Ha a lakók leadták volna a szükséges területet, nem lenne probléma a közterületen történő elhelyezéssel. Jelenleg azonban a meglévő közterületi sávhoz igazodva, a lehető legközelebb a meglévő vízvezetékhez, a magánterület szélében hozzák el ezeket a csatornákat, amely igazodik a közterület vonalához.


Gampel István elmondja, hogy korábban ő volt az, aki személyesen kérte az Önkormányzatot, hogy ez a probléma legyen elrendezve. Sajnos a mai napig nem történt semmi ebben az ügyben. Fontos lenne a megoldás, mivel csak bonyodalmak származnak a rendezetlen tulajdonviszonyokból.


Bebes István polgármester elmondja, hogy egy műszaki kolléga meg fogja vizsgálni a kérdést.


50 év körüli úr kérdezi, hogy az Önkormányzatnak van-e tartalékkerete a nem nyomvonalas helyreállításra, mellyel kapcsolatban az Akác utcát említi.


Bebes István polgármester elmondja, hogy ütemezve folynak az úthelyreállítások, de igyekeznek megvárni azt az időszakot, amikor a teljes átépítés megvalósulhat. Elmondja, hogy nem csak az Akác utcában, hanem a város több utcájában is adódtak problémák a csatornázás utáni burkolat helyreállításával. Folyamatosan haladnak előre, de ahol komolyak a problémák, ott teljes mértékben fel kell újítani az utat. Kiemeli, ahogy a fizetési kötelezettség a lakóknak, úgy az úthálózat helyreállítása pedig az Önkormányzatra ró rendkívüli költségeket. Ennek ellenére szeretnék azokat az utcákat felújítani, amelyeken már megtörtént a csatornázás.


40 év körüli fiatalember kérdezi, hogy a VASIVÍZ képviseletében miért nem jelent meg valaki ezen a közmeghallgatáson.


Gárdonyiné Kormos Mária vezető tervező elmondja, hogy a tervezés nem üzemeltetési kérdés, ezen a közmeghallgatáson egy tervezési projekt tájékoztatását adják meg, így az üzemeltetőt most ő képviseli, és igyekszik megadni a szükséges válaszokat.


Bebes István polgármester elmondja, hogy ha valaki egyedi problémáról, illetve a nyilatkozatról szeretne kérdezni, azt most a tervezőkkel megteheti.


A jelenlevők részéről az előadókhoz több általános kérdés, észrevétel, vélemény nem érzik.


Bebes István polgármester megköszöni az előadóknak és az ittlévőknek a megjelenését és a közmeghallgatást 18 órakor bezárja.



K. m. f.





Bebes István sk.                      Gombásné Nardai Ibolya sk.
polgármester                                jegyzői feladatokkal
                                                     megbízott aljegyző