Körmend (p)laza

Körmendről

A Körmend központjában található kastélyegyüttes fõépülete - az egykori reneszánsz kastély valószínûleg a 15. században épült. Építészeti képe ismeretlen, a középkorból sem leírása, sem ábrázolása nem maradt ránk. Rekonstrukcióját két forrás segíti: egy 1605-ben kelt leltár, valamint az 1667-ben készült várostérkép. Ezek alapján a kastély széles vizesárokkal körülvett alacsony szigeten állt a Rába árterében. Az árokban a nyugati oldalon nyíló kapu elõtt mesterséges szigetecske volt, rajta keresztül vezetett át, ácsolt fahidakon és az árok közé épített külsõ tornyon. Ebben lehetett a felvonóhíd, a várkastély tömbje elé kinyúló kaputorony elõtt a második. A toronyalj utáni harmadik kapuba gerendákból összerótt súlyos csapórács, orgonamû mûködött. Ez a három kapurendszer a várkastély zárt udvarába vezetett, melyet a nyugati oldalon szegélyezett egy három helyiségbõl álló emeletes lakóépület. Ezt a kastélyt a idõk folyamán többször bõvítették.

körmend.hu

A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben, majd az 1650-es években építették újjá. Batthyány Ádám megbízásából a terveket a kor kiváló olasz hadmérnöke, Filiberto Lucchese készítette, mely alapján Carlo della Torre építõmester irányításával kezdõdtek meg a munkálatok. Az épület jellege alaposan megváltozott, noha alaprajzi tagoltságát megtartotta. Mind a négy oldalon emeletes épületszárnyak állta, a tornyok ezek fölé magasodtak. A fából épített udvari tornác helyére téglapillérekre emelt, árkádos tornác került. Az ablakok e korban még többnyire az udvar felé néztek, de az emeleten néhányat kifelé is törtek. Lakhatóbbá, a megbõvült helyiségek kényelmesebbé váltak.

A vár a birtokigazgatási központtá elõlépõ Körmenden barokk kastéllyá épül át, mely Batthyány Lajos - a késõbbi országnádor - nevéhez fûzõdik. 1730-1745-ig tart a nagyszabású munka. Az új épületegyüttes tervezõje a szintén olasz Donato Felice de Allio, az osztrák barokk jelentõs képviselõje. A látvány megtervezése érdekében ekkor már a kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe; épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fûzték fel, a már átformált fõépületre több kilométeres távolságról fasorok vezettek rá. Ez utóbbihoz épültek a tengely két oldalára azok a melléképületek, melyek a kastély elõudvarát a "cour dhonneure"-ét alkották. A déli irányból haladó út a fõépület kettõs kapuján keresztül folytatódott az ekkor épített szombatelyi út felé, az ellenkezõ irányba pedig a Rába-hídon haladt át.

körmend.hu

A kastélytól keletre az akkori várossal megegyezõ területen hatalmas parkot létesítettek. Az egész épületre újabb emeletet húztak. A kastély újfõhomlokzatát a déli oldalon alakították ki, ide egy szélesen elõrenyúló központi tömböt, középrizalitot emeltek. Ennek a közepén állt a fõkapu, mögötte pedig új kapualj épült, mely az északi szárnyon kialakított második új kapualjban folytatódott. A földszint egy része változatlan maradt, de a keleti oldalon megépült a kisebb Sala Terrena - hûsölõterem - két oldalán díszes termekkel. A déli oldalt jórészt a kapualj és a díszlépcsõk foglalták el, a meglévõ emeleti részben személyzeti szobák kaptak helyet. Érdemes megemlíteni a kétemelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsõházat, ahol Mária Terézia lovasképe ma is látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson ábrázolja a királynõt. a második emeleten reprezentatív termeket és lakószobákat alakítottak ki. A kastélyt manzárdtetõ fedte, de azt akkor még nem építették be. az épület homlokzatát sávos. sötétkék-fehér-sárga, vakolatba karcolt felületképzés díszítette.

körmend.hu

A fõépület elõtt elhelyezkedõ melléképületek közül a nyugati kocsiszín volt, a keletiben pedig a hátaslovak istállója kapott helyet. Az itt emelt épületek kétemeletesek. A nyugati volt a lovarda. A keleti tömb többféle célt szolgált: az alápincézett épület földszintjén helyezkedett el a nagyobbik Sala Terrena, a nyári nagyterem. A felette lévõ kisebb csarnok ugyancsak ünnepi alkalmak céljára szolgált. Az egy légterû második emeleten a levéltárt és a könyvtárt találhatjuk. A következõ, szemben lévõ épületek szolgálati lakások voltak. A 19. századi új építészeti divat Körmendet is elérte, s a klasszicizmus szellemében átépítették az egész kastélyt. Átalakítják a déli fõhomlokzat középrészét, melyre 1800 körül kerül rá a hatoszlopos erkély, föléje a hat féloszlop által tartott háromszögû oromzat, amit a Batthyányak hercegi címere ékesít. Átépítették valamennyi külsõ és udvari homlokzatot, megnagyobbították az ablakokat, majd a manzárdtetõt is beépítették. A déli kapu két oldalán elkészült a kétoszlopos õrségépület is. Az 1790-1810 közötti idõszak átépítésének feltételezett tervezõje Hefele Menyhért, illetve az õ köréhez tartozó építész lehetett. A mai kastélyegyüttes képe e kor architektúráját tükrözi. Az egykor Lovarda - ma színház - épületével szemközti Cipõszalonban található Magyarország egyetlen Cipõtörténeti gyûjteménye. Benne különbözõ ritkaságok között megtekinthetõ Erzsébet királyné báli cipellõje is.

körmend.hu

Vas megye régóta híres kultúrájának ékes bizonyítéka, hogy hazánkban itt található a legtöbb arborétum és kastélypark. Ezek sorában elõkelõ helyet foglal el a körmendi várkert, amelyrõl az elsõ híradás 1620-ból származik. Az ekkor még csak 2 holdnyi zöldségeskertet 92 holdra növelve, 1720 és 1799 között alakította ki Vas vármegye egetlen francia parkját a Batthyány-család. A 18. század utolsó éveiben több tucat egzotikus fa- és cserjefajt telepítettek. Az 1820-as évek körül kezdõdött el az angol tájképi kertté alakítása, de meghagyták a francia park hármas tengelyrendszerét, amelybõl kettõ ma is látható. A 19. század közepétõl a külföldi származású egzótákat névtáblákkal látták el, vasár- és ünnepnapokon a nagyközönség is látogathatta. Az 1880-as évek elején létesíttették a csónakázó tavat, késõbbi nevén a Hattyúk tavát, amely jelen állapotában rekonstrukcióra szorul. A 19. század végén jelentõs virág- és faiskolai kertészete eladásra is termelt. A II. világháború viszonylag megkímélte, de mivel 1956-ig katonai tábor volt, díszcserjeállománya teljesen kipusztult. A háború óta eltelt évtizedekben hajdani 55 hektáros kiterjedése mára 33 hektárra zsugorodott. Gyárak, lakótelepek, iskola, sportpálya létesültek területén. Az 1958 óta védett parknak ma így több mint hetven fa- és cserjefaja van. Ha fajgazdagsága el is marad a többi arborétumétól, faállománya korát és méretét tekintve a megyében a legértékesebb. A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelû platán (Platanus+acerifolia), amelynek kerülete 7,8 magassága 35, koronaátmérõje 45 m. Hasonlóan nagyméretûek a park tulipánfái (Liriodendron tulipifera) és simafenyõi (Pinus strobus). A lombja közt szinte észrevétlenül meghúzódó zöld virágokkal bíró észak-amerikai származású tulipánfának feltehetõen ez az elsõ hazai telepítése. ismertebb nagyobb fák még a kocsonyás tölgyek (Quercus robur), kõris (Fraxinus), gyertyán (Carpinus), és juharok (Acer). A parkban jelentõs mûvészeti alkotások is helyet kaptak. Fischer, bécsi szobrász munkái közül az angolkert kialakítása idején került ide Zefir és Flóra, Vertumus és Pomona, azaz õsz és a tél, illetve a tavasz és a nyár allegorizált szoborcsoportja. Ma csak ez utóbbi látható. A park közepén található az 1820 körül felállított 15 méter magas obeliszk, melynek oldalán bronztábla hirdeti a híres Batthyány-elõdöket, tetején pedig a családi címer állatalakja, a fiait etetõ pelikán kapott helyet.

körmend.hu

Híres a körmendi védett piramistölgy-fasor (Quercus robur cv. Fastigiata) is, melynek északi ága a Hunyadi úton, déli ága a Hegyaljai úton húzódik, két sudár képviselõje pedig a kastély Rába felöli kapujában is õrködik. A Batthyány-várkastély fõépületében található a Rába Helytörténeti Múzeum. Körmend városalapításának 750. évfordulójára létrehozott Nemzedékek Öröksége c. állandó kiállítása a régészeti, várostörténeti, kézmûves emlékeken kívül a települést körülölelõ természeti értékeket is bemutatja. A kiállítóterembe lépve Körmend környékének flóráját és faunáját bemutató kiállításban gyönyörködhetünk. A Rába kavicstakarójából elõkerült fosszilis növény- és állatmaradványok közül talán legérdekesebb egy mamut megkövült õrlõfoga, a háromujjú õsló állkapocscsontja s a jégkorszaki gyapjas orrszarvú zápfoga. E kövületeken kívül homokkõbe, palába zárt egykor élt növények lenyomatai is felkelthetik a látogató érdeklõdését. A vízi, vízparti élet a Rábához, a Dunántúl legnagyobb folyójához kapcsolódik. A tavirózsa, a mocsári gólyahír, a holtágak rovarfogó növénye, a közönséges rence színes felvételeken tanulmányozható. A teknõs, a pettyes és tarajos gõte, a vízisikló, a vastag bundájú pézsmapocok és a tõkés réce pedig kézzel fogható, valódi kitömött állatok. A nádasokban mûvészi fészket építõ nádirigót és az álcázómûvész bölömbikát is itt tanulmányozhatjuk. A kövi csík dunsztosüvegben, a lesõharcsa hatalmas feje pedig szárazpreparátumként tekinthetõ meg. A rétek élõvilága is ezerszínû. A színpompásvirágokon kívül a rovarvilág egyedei külön is figyelmet érdemelnek. Jégkorszakból ittfelejtett maradványnövény a védett zergeboglár, de a nyár elején tündöklõ szibériai nõszirom, a késõ szirmait bontó "encián", a kornicstárnics is magára vonja a tekintetet, az õszi kikerics lila virága pedig szemet gyönyörködtetõ. A gyepibéka és a törékeny gyík ritkán kerül a szemünk elé, viszont a szarka és a fészekparazita kakukk annál gyakoribb vendég vidékünkön.

körmend.hu

A tõrök, csapdák, kelepcék arra valók, hogy a leleményes találmányok foglyul ejtsék a zsákmányként kiszemelt kisebb-nagyobb állatokat. Az itt bemutatott tárgyak közül a vadászpuskát korábban megelõzte a parittya. Az értékes madarakat lépes vesszõvel fogták, a lószõrbõl készült hurkok, lépõcsapdák kis testû állatokra jelentettek veszélyt, de az ügyes vadász a nyulazóbottal is meg tudta szerezni áhított zsákmányát. A térség természetrajzának kutatóiról is megemlékezik a múzeum. Carolus Clusius (1526-1609), Beythe István (1532-1612), a kései utódok közül Vörös István (1894-1963), Horváth Ernõ (1929-1990), Csaba József (1903-1983), Molnár Lajos (1853-1942) egyaránt jelentõs tudományos mûveket hoztak létre. Közülük Csaba Józsefet az általa gyûjtött állat- és növényvilágot szimbolizáló naprajzi tárgyaival együtt, míg Molnár Lajos munkásságát egzotikus madarainak válogatott példányaival szemlélteti.

körmend.hu

A vízen járókat óvja a Rába-híd mellett felállított, klasszicista stílusú, hatoszlopos gloretti alatt Nepomuki Szent János 18. századi szép barokk szobra. Az elõtte haladó régi postautat szegélyezi a már említett, 1896-ban a millennium tiszteletére ültetett - védettséget élvezõ - piramistölgy fasor. A Rába-híd szomszédságában, az óvárosban álló késõ gótikus szentélyû, barokk mûemléki átépítésû Szent Erzsébet-plébániatemplom elõtt, a városalapító IV. Béla király 1994-ben emelt carrarai márvány szobrát - Párkányi Péter alkotását - csodálhatjuk meg. Felirata: "Rex Bela quartus paresns patriae secundus Hungariae vocatus privilegia fixa atque pretiosa tribuit volens incolis antiquis coloniae nostrae." (A Magyarország második honalapítójának nevezett kegyes IV.Béla király megerõsített és értékes kiváltságokat juttatott városunk régi lakóinak.) A római katolikus templom oratóriumában pedig dr. herceg Batthyány-Strattmann László szemorvos, a "szegények orvosa" emlékkiállítását látogathatjuk meg.

körmend.hu

A Szabadság téren a régi városházával szemben, a tér közepén áll az 1822-ben Batthyány Fülöp által szülei emlékére emeltetett Mária Immaculata-szobor, átellenben pedig Vas megye máig egyetlen egész alakos Kossuth-szobra, melyet Horvay János alkotott, Kossuth Ferenc jelenlétében avatták fel 1907. október hatodikán. A város nevezetessége közé tartozik még az 1788.-ban épített, 1824-ben toronnyal ellátott református templom, melynek belsõ falát 1948-ban Haranghy Jenõ freskóival díszítették. A vele szemben lévõ neogót stílusban épült evangélikus templom 1888 óta a város ékessége. A tõle nem messzire fekvõ Hõsök terén Kisfaludi Strobl Zsigmond által 1927-ben készített világháborús emlékmû áll. Itt kapott helyet az a lófejes kopjafa is, melyet alkotója, Lakatos József, a Körmendi Kulturális Mûhely megbízásából 1996-ban a millennium ünnepére készített. A vasúton túli városrészben lévõ kápolnát 1999. október 24-én szentelték fel Szent László király tiszteletére és dr. Batthyány-Strattmann László emlékére. A Rába-part nemcsak természeti szépségeivel vonzza látogatóit, hanem a vízi túrák indulópontjaként és nyári idõszakban strandolási lehetõséggel is. nevezetes esemény a város életében az évrõl évre visszatérõ augusztus 19-iki tûzijátékkal egybekötött vízikarnevál. Figyelmet érdemel a Pinka torkolatánál található közép-európai ritkaságként funkcionáló rõzsegát és a hozzá kapcsolódó ipari mûemlék jellegû turbinaház. Körmend és Horvátnádalja között a Rába-Pinka árterében feltöltõdõ holtágak ölelésében találjuk a Dobogó nevû erdõt. A Rába árterére jellemzõ keményfás ligeterdõk egyik utolsó maradéka. Mégsem a faállományáról nevezetes ez a terület. Vas megye egyik legjelentõsebb tõzikés erdeje ez. Valaha a nagy kiterjedésû ártéri erdõknek a tavaszi tõzike, a csillagvirág, a kockás kotuliliom jellemzõ növénye volt. Mára ezek az erdõk szigetszerûvé zsugorodtak, a tõzike pedig védelem alá került. A hóvirág mindenhol közönséges, de a tõzikéhez hasonló módon kell óvnunk a tisztásokon elõbúvó száratlan kankalint is.

Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.

A Város

Hasznos információk